Egyre többen kíváncsiak az adótitkainkra, az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett az adóhatóság által teljesített adatkiadások és tájékoztatások száma. Ez nem csoda, hiszen jelentősen bővült a felhasználásra jogosult szervek és a kiadható adótitoknak minősülő adatok köre is - derül ki a NAV Adóvilág c. lapjának egyik írásából.

A rendszeresen teljesített, tömeges adatátadásokon kívül az önkormányzati adóhatóságoktól, végrehajtóktól, külső szervektől, magánszemélyektől is számos megkeresés érkezik. Az írás szerzője - dr. Kiss Judit - megjegyzi: az adatok kiadása esetén gyakran dilemmát jelent a teljesíthetőség. (A cikk a Zala megyei adóigazgatóság adataira épít, országos adatokkal a Napi.hu kérésére a NAV nem tudott szolgálni. A szerk.)

Így terveznek új helyi adót

A leggyakoribb igények az adózók adószámára, adóazonosító jelére, bankszámla számára, adóbevallási adataira vonatkoznak, főképp végrehajtási, illetve ellenőrzési eljárás lefolytatásához. Gyakran kérik az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytatóként bejelentkezett, továbbá meghatározott bevételt elérő őstermelők törzsadat állományára vonatkozó adatokat adóztatási tevékenységük segítése, vagy helyi adó bevezetése végett.

Az önkormányzati adóhatóság akkor kaphat adatokat a NAV-tól, ha az adatkiadás valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti.

Jelentkeznek a bíróságok is

Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatán kívül más esetekben is gyakran szükség lehet az adóhatóság birtokában lévő adatok kiszolgáltatására. Magánszemély jövedelmére vonatkozó adatokat kér például a bíróság vagyonmegosztási perekben, hogy megállapíthassa a tartásdíjat.

Sok esetben bevallási adatokat vagy bevallások, egyéb dokumentumok eredeti, aláírt példányait kérik, melynek nem tud eleget tenni az adóhatóság, mert időközben selejtezés miatt már nem állnak rendelkezésre az eredeti iratok.

Ezeket az adatokat kaphatják meg a végrehajtók

Amíg a bíróság tájékozódási joga szinte korlátlan, addig az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. §-a alapján az adós (adózó) lakóhelyére (tartózkodási helyére) telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok beszerzésére jogosult. A törvény 7. §-a a bejelentett bankszámlaszám megismerésére is feljogosítja a végrehajtót.

Gyakran előfordul, hogy a végrehajtó az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat akkor is az adóhatóságtól kívánja beszerezni, ha a kért adat kezelője más hatóság, szervezet. Ilyen esetben a megkeresés hatásköri áttétele iránt kell intézkedni - hívja fel a figyelmet a cikk.

A nyugdíjmegállapításhoz is kellhet

Nagy számban érkeznek megkeresések a kormányhivatalok nyugdíj- és egészségbiztosítási, illetve rehabilitációs hatóságaitól ellátás megállapításához jogviszony- és jövedelem-adatokra.

A személyre szóló megkeresések száma az elmúlt öt év alatt csaknem ötszörösére emelkedett, legalábbis a cikkben példaként említett Zala megyei adóigazgatóságon. Ennek oka például az, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az ellátás megállapítása érdekében hivatalból tömegesen indítottak egyeztetési eljárásokat, de sokan kérték a szolgálati idő megállapítását is.

A társadalombiztosítási szervek előtt folyamatban lévő eljárás ideje alatt gyakran az adózók is tájékoztatást kérnek a vizsgált időszakra az adóhatóságnál nyilvántartott vállalkozói tevékenységre vonatkozó, jövedelem- és jogviszony-adatokról.

Be vagyunk-e egyáltalán jelentve?

Az elmúlt években az adózók saját adataikra vonatkozótájékoztatási igényeinek száma is nagymértékben nőtt. A leggyakoribb adózói adatkérések jogviszonyra (munkaviszony), jövedelemre (bejelentett munkabér), vállalkozási jogviszonyban töltött időtartamra, vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszámára, háztartási alkalmazottként bejelentett időszakra vonatkoznak.

A munkavállalóknak jogaik érvényesítéséhez, kötelezettségeik teljesítéséhez sok esetben szükségük van a biztosítási jogviszonyukra, valamint a tőlük levont adó- és járulék összegére vonatkozó adatokra.

Növekszik azon adózók száma is, akik az adatkéréssel egyidejűleg jelzik az adóhatóságnak, hogy a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem adta át a szükséges igazolásokat, ezért bevallási kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, nem tudják igazolni biztosításban eltöltött idejüket, de a munkanélküli és egyéb szociális ellátások igénybe vételét, valamint további elhelyezkedésüket is gátolja az igazolás hiánya. Számos esetben megállapítható az is, hogy a munkavállaló biztosítási jogviszonya rendezettnek tűnik, azonban nincs mögötte bevallás, illetve befizetés.

Titkok és titoktartók

Az adótitok fogalmát az Art. 53. § (1) bekezdése határozza meg: adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás, vagy más irat. Az adótitok törvényi definíciója alapján az adóhatóság által nyilvántartott valamennyi adat, az adóhatósági eljárásokkal összefüggő adatok, továbbá valamennyi adóhatósági irat és azok tartalma teljes körűen az adótitok körébe tartoznak.

A titoktartási kötelezettség nem szűnik meg az idő múlásával és akkor sem, ha ugyanazt az adatot más, nyivános nyilvántartásból (pl. ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás) vagy egyéb forrásból (pl. adózótól származó információ, sajtótermékben megjelent nyilatkozat) bárki megismerheti.

Az Art. 2007. július 25-től hatályos változása értelmében nem minősül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető adat, valamint az az adat, amely az adózóval nem hozható kapcsolatba.

Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartás érvényesül "munkakörön kívül" is, a magán élet során határidőhöz nem kötötten, így nyugállományba vonulás után, munkahely-változást követően is kötelez. Az adótitok megtartása mást is terhel, így pl. a munkáltatót (alkalmazottját), mint adó- illetve adóelőleg levonásra, adatszolgáltatásra kötelezettet, a tevékenysége során megismert, adótitoknak minősülő adatok tekintetében

A titoktartási kötelezettség megsértéséről akkor beszélhetünk, ha a védett adatot az annak birtokában lévő személy alapos ok nélkül, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi. A titok megsértése történhet tevőlegesen (szándékos, gondatlan) vagy mulasztás (iratok elzárásának elmulasztása által más személy részére megismerhetővé tétel) útján egyaránt. Mindkét eset ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, kártérítési, szabálysértési, súlyosabb esetben büntetőjogi, munkajogi következményei vannak - olvasható a cikkben.