Jelentős változások történtek a legnépszerűbb, adókedvezménnyel támogatandó cafeteria-elemek toplistáján, de az étkezési utalvány vezető helyét semmi sem veszélyezteti - derül ki abból a felmérésből, amelyet másfélszáz válaszadó részvételével végzett el a Cafeteriatrend.hu. A munkáltatóknak, munkavállalóknak, szolgáltatóknak feltett kérdések részben arra irányultak, hogy ők hogyan, milyen alapelvek mentén változtatnák meg a jelenlegi rendszert, és egyáltalán miért is van szükség arra, hogy az adórendszer kedvezményekkel támogasson bizonyos költési célokat.

Érdekes változás, hogy a leginkább támogatandó felhasználási területek tízes ranglistáján a gyógyulás, mint támogatandó cél a tavalyi 6. helyről tört előre a dobogó második fokára. Eközben a 2010-es listához képest négy helyet esett vissza az iskolakezdés támogatásának fontossága, míg a 12. helyről érkezett az idei top 10-be a helyi bérlet.

Költési célok, amelyekhez szükséges támogatást biztosítani az adórendszerben - fontossági sorrend

1. Étkezés támogatása
2. Gyógyulás, rekreáció
3. Üdülés, pihenés
4. Egészségmegőrzés
5. Nyugdíj célú megtakarítások
6. Gyermek iskolakezdésének támogatása
7. Internet költségeinek térítése
8. Helyi közlekedési bérlet
9. Nyelvoktatás
10. Munkavégzéshez szükséges képzések

A megkérdezettek, ha rajtuk múlna, differenciálnának a fenti elemek között, azaz eltérő mértékű adókedvezményt látnának célszerűnek.

Az alábbi listából kiderül, hogy a legnagyobb adókedvezményt az étkezés támogatásához látnák szükségesnek, ám a második helyen - talán a magánpénztárak államosításának is betudhatóan - a nyugdíjcélú megtakarítások állnak. Ez jelentős előrelépés mind a fenti fontossági listához, mind a tavalyi felsoroláshoz képest, vagyis a megkérdezettek szerint itt a jelenleginél alacsonyabb adóval lenne szükséges ösztönözni a cél megvalósítását. További jelentős változás a 2010-es állapothoz képest, hogy míg a megkérdezettek szerint az üdülés támogatásánál a magasabb adóteher is elfogadható, addig a képzések megvalósításához több támogatást várnak a munkáltatók.

A még inkább támogatandó cafeteriaelemek

1. Étkezés
2. Nyugdíj célú megtakarítások
3. Munkavégzéshez szükséges képzések
4. Gyógyulás, rekreáció
5. Gyermek iskolakezdése
6. Egészségmegőrzés
7. Helyi közlekedési bérlet
8. Internet költségeinek térítése
9. Nyelvoktatás
10. Üdülés, pihenés


Miért is kell adókedvezmény a cafeteria-elemekhez?

Az indokok, okok listavezetője a tavalyi évhez hasonlóan a munkabérek költséghatékony kiegészítése, így a munkáltató a rendelkezésére álló forrásokból több elkölthető juttatásban részesítheti a dolgozóit. Ezek a célzott juttatások ráadásul a válaszadók szerint pozitívan befolyásolják a dolgozói motivációt, lojalitást.
A válaszadók úgy vélik, támogatás nélkül nehezen lenne kivitelezhető, hogy erősítsük a magánszemélyek öngondoskodását, saját kézben tartott egészségmegőrzését. A képzésekhez illesztett kedvezmények pedig - állítják a megkérdezettek - a munkavállalók fejlődésén keresztül pozitívan hatnak a munkáltatók innovációjára.

Panaszok az étkezési utalványra és az üdülési konstrukciókra

Az idéntől - közkívánatra már hideg és meleg étkezésre is költhetjük a havi 18 000 forintos juttatást. A papír alapú utalványok adminisztrációjára, illetve az elektronikus kártyák elfogadó helyeinek alacsony számára ugyanakkor panaszkodtak a válaszadók.

Cafeteria-elemek szja-terhelése

  • Étkezés támogatása - 18 000 forint/hó értékig 19,04 százalék
  • Nyugdíj célú megtakarítások - önkéntes nyugdíjpénztárral havonta a minimálbér 50 százalékáig 19,04 százalék
  • Gyógyulás, rekreáció, egészségmegőrzés - egészségpénztáron, üdülési csekken, SZÉP kártyán a megfelelő korlátokat figyelembe véve 19,04 százalék
  • Gyermek iskolakezdésének támogatása - gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig 19,04 százalék
  • Helyi közlekedési bérlet - a bérlet értékéig 19,04 százalék
  • Internet költségeinek térítése - havi 5000 forintig 19,04 százalék
  • Üdülés, pihenés - üdülési csekkel, SZÉP kártyával a korlátokat figyelembe véve 19,04 százalék

Nem panaszmentes az üdülési front sem. Az üdülési csekkről és a Széchenyi Pihenő Kártyáról érkező információk úgy tűnik, némi zavart okoztak a felhasználók körében. Míg a SZÉP kártyánál az információk hiányát, a szálláshelyhez kötött felhasználást nehezményezik a válaszadók, addig az üdülési csekk címleteire, költségeire, és a kiosztáshoz kapcsolódó adminisztrációra panaszkodnak sokan.

Zavar a hálóban

Előkelő helyen szerepel a problémák listáján az internetszámlák kezelése. A 2011-es törvénymódosítások következtében a munkáltató szigorú keretek között kell, hogy kezelje az elszámolt internet számlákat. Külön nehezíti az elszámolást az is, hogy az internet-szolgáltatók gyakran teljesen különböző struktúrában számláznak (előre, utólag, csomagok, kedvezmények), így az egyes számlák külön vizsgálatot igényelnek a munkáltatóktól.

Az internetet a munkáltató a dolgozó vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján térítheti munkáltatói kifizetéssel vagy utalványt biztosíthat, de az utalvány felhasználását is az előbbi személyek valamelyikének nevére szóló számlával kell bizonylatolnia az utalvány kibocsátását követő három hónapon belül. Akkor is papír alapú számlát kell gyűjteni, ha elektronikus, weben keresztül kezelhető utalványokról van szó.

Fata László, a Cafeteriatrend szakértője szerint a számlák befogadása külön feladatot ró az adminisztrációra az internetszolgáltatók számlázási gyakorlata alapján. Némely szolgáltatók előre, mások utólag állítják ki a számlát (másoknál negyedéves, féléves, éves számlázás is előfordul), így a munkáltatónál bizonytalanságot okoz, hogy melyik hónapra adott internet-utalványhoz társítsa ezeket. Az is gondot jelent, hogy a szolgáltatók csomagjaiban több tételként kedvezményekkel szerepelnek az internetre vonatkozó díjak, így az egész számlát át kell nézni, hogy az adott telekommunikációs csomag kedvezménye mellett nem az internet-szolgáltatás szj.-száma szerepel-e. Ha a csomagkedvezmény 64.20.18 szj.-számon szerepel, akkor azzal bizony csökkenteni kell az elszámolható értéket.

Problémát okoz a törvényben szereplő havi ötezer forintos korlát értelmezése is. Nem egyértelmű ugyanis, hogy ha két hónapig nem adunk internetjuttatást, és a 3. hónapban adunk 15 ezer forintot, akkor beleférünk-e a havi ötezres keretbe, vagy a 3. hónapot egyedileg figyelve túllépjük tízezerrel ezt a korlátot. A szakértő szerint a törvény szövegét szigorúan értelmezve túllépjük, de a NAV már bocsátott ki enyhébb tájékoztatást is.

Egészség és nyugdíj

Nem zökkenőmentes az egészségpénztári kártyák felhasználása sem. Sokszor az elfogadóhelyek sincsenek tisztában azzal, hogy milyen költések valósíthatók meg adómentesen a pénztári egyenleg javára, így kényelmetlen helyzetbe hozzák a munkavállalókat. Emellett a magas költségekre, és a törvényben szereplő korlátra - miszerint csak egy juttató adhatja kedvezményes adózással - érkeztek panaszok.

Alapszabály, hogy amennyiben a munkáltató hozzájárulást utal a munkavállalónak, akkor őt a havi keretet figyelembe véve 19,04 százalék adó terheli. Ha a dolgozó a pénztárhoz érkezett összeget gyógyszerek vásárlására, szerződött szolgáltatóknál orvosi kezelésre stb. fordítja, akkor nem kell neki ezt követően adóznia. Vannak ugyanakkor olyan költési módok, melyekre alapvetően adómentes a használat, másoknál különböző orvosi rendelvényhez, dokumentumokhoz kötött az adómentesség. A 3. kategória viszont, amire elfogadhatják az egészségpénztári kártyát, lehet olyan termék, szolgáltatás, amely után a magánszemély pénztártagnak adóznia kell.

A nyugdíj célú megtakarítások különböző formáihoz különböző adóterhek tartoznak jelenleg - hívja fel a figyelmet Fata László.
Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást 19,04 százalék adó terheli, hasonlóan a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba történt befizetéshez. Mindkettőt külön-külön egymástól függetlenül a minimálbér 50 százalékáig lehet adni.

A kockázati biztosítások azon fajtái, melyből később megtakarítást hozhatunk létre a befizetéskor adómentesek, de ha ezt például 10-15 év múlva fel szeretnénk venni, úgy a munkáltatói befizetések után egyéb jövedelemként kell az akkor érvényes szabályok szerint adóznia a munkavállalónak.

A felmérés válaszadóinak 56 százaléka adómentességet szeretne erre a költési célra, 22 százalék elégedett a jelenlegi 19,04 százalékos adózással, míg a többiek vagy nem válaszoltak a kérdésre, vagy nem tartják szükségesnek, hogy az adórendszer támogassa ezt a célt.