A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új magyar törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét - állapította meg az az Európai Központi Bank (ECB) a ma publikált véleményében, a Vítor Constancio alelnök által jegyzett dokumentum ezt több érvvel is alátámasztja.

Nagyon súlyos érveket sorol az ECB

Kapcsolódó

Először is bomlasztja a monetáris transzmissziós mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények - az illetékteher végső megosztásától függően - MNB és kereskedelmi bankok számára fennálló vonzerejének befolyásolása révén. A magyar jegybank - megbízatásának megfelelően - nem háríthatja át minden további nélkül az illeték terhét ügyfeleire, például a betéti kamatláb csökkentésével. Az MNB nem kereskedelmi jogalany és az ilyen döntéseket az árstabilitással kapcsolatos megfontolásoknak kell meghatároznia. Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték közvetetten befolyásolja a monetáris politika végrehajtását - pénzpiaci likviditásra gyakorolt feltehetően káros hatása révén, ami az árfolyamképzést is gátolhatja. Ez körülményesebbé teszi az MNB monetáris politikai célkitűzéseinek elérését is.

Másodszor az illeték befolyásolja az MNB-nak a monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét, mivel új költségmegfontolásokat állít be. Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték MNB műveleteire való - nem indokolt - kivetése ütközhet az MNB pénzügyi függetlenségével. Az MNB-nek a terhet saját forrásaiból kellene fizetnie, melynek következtében ténylegesen csökkennek az MNB KBER-vonatkozású feladatainak ellátására rendelkezésére álló forrásai.

Az ECB a dolgot tovább élezi azzal, hogy kimondja: az illetéknek az MNB monetáris politikai műveleteire való kivetése az állami szektornak a jegybanki pénzből történő finanszírozása eszköze létrehozásának is tekinthető. Ennélfogva ez nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozásnak az EU-szerződés 123. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalmával sem.

Nem okozott meglepetést a döntés - feszültség az IMF-tárgyalásokon

Nem volt meglepő, hogy az ECB kifogást emel a tranzakciós illetékkel szemben, és az is sejthető volt, hogy mely pontokon teszi - mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. A két fő kritika a jegybanki függetlenség megsértése, illetve a költségvetési hatások, hiszen ha az MNB nem hárítja tovább az illetékterhet, akkor az őt ért veszteséget majd a költségvetésből kell kipótolni. Az ECB emellett szóvá tette azt is, hogy csak rövid idővel a törvény elfogadása előtt kapta meg a tervezetet, így nem volt lehetőség az alapos konzultációra. Árokszállási szerint ez azt jelzi, hogy az eljárás nem volt éppenséggel diplomatikus gesztus a magyar hatóságok részéről.

Az elemző úgy látja, hogy az ECB most már hivatalos megjegyzése megerősíti, hogy a tranzakciós illeték feszültség forrása lesz az IMF-fel történő tárgyalásokban, ami piaci szempontból negatív hír. Ugyanakkor a magyar eszközök most két ok miatt nem reagáltak az ECB közleményre. Egyfelől mert sok újat nem tartalmazott, másfelől, mert a piaci hangulat egyelőre a hátán viszi a forintot, ami a magas hazai hozamkörnyezetnek köszönhetően jó helyettesítője az eurózóna perifériás kötvényeinek - véli Árokszállási. Hogy mi lesz a későbbiekben, az most a nemzetközi hitelezőkkel folytatódó tárgyalásokon fog eldőlni.

Ráadásul még időt sem adtak a véleményezésre

Július 3-án kapott az ECB felkérést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), hogy alkosson véleményt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslatról, majd július 5-én kapta meg a módosító javaslatot. Csakhogy az Országgyűlés július 9-én el is fogadta a jogszabályt (amely tegnap meg is jelent a Magyar Közlönyben). Az európai intézmény sérelmezi, hogy a konzultáció nem a jogalkotási folyamat olyan pontján történt, amikor kapott volna elegendő időt, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet és maradt volna idő a véleményét figyelembe venni. A magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az ECB-vel való megfelelő konzultációt, illetőleg a vélemény kellő megfontolását - olvasható a véleményben. Az ECB továbbá méltányolná, ha az NGM a jövőben eleget tenne a konzultációs kötelezettségének.

Úgy általában is rossz ötlet ez az új adónem

Az ECB már a pénzügyi szektort terhelő átmeneti adóknak sem örült. Az állandó pénzügyi tranzakciós illetéket pedig még problémásabban tartja, mondván: különösen a más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése többféle torzulást okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is. Ide sorolja egyrészt a tőke költségének növekedését, mivel az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival, másrészt az ügyleti költségek emelésével a pénzpiaci likviditás és a finanszírozáshoz való hozzájutás szűkítését, harmadrészt pedig az adócsalásra és/vagy adókikerülésre való ösztönzést, melyek átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba.

"Mellesleg"az ECB felhívja a magyar hatóságok figyelmét a pénzügyi tranzakciós adó harmonizálásával kapcsolatos, előrehaladott jogalkotási munkára. A bank szerint ez a harmonizáció fontos, "a pénzügyi intézmények refinanszírozási lehetőségeire, valamint általánosságban a monetáris politikára gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése", valamint a gazdasági torzulások mérséklése érdekében.