Nem valószínű, hogy a méltányosság vezette a kormánypárti politikusakat arra a lépésre, hogy a korábban beígért adó- és illetékmentesség ellenére a szabadfelhasználású devizahitelesek számára külön terhet rójon ki. Sokkal inkább a kapkodás vezetett oda, hogy a köztársasági elnök aláírására váró jogszabályban szereplő szöveg szerint a végtörlesztést választó szabadfelhasználású devizahitelesek számára sem szja-, sem illetékkedvezmény nem jár, így az elengedett tőketörlesztés után az adósoknak meg kell fizetniük a 16 százalékos adót és a minimálisan 10 százalékos ajándékozási illetéket.

Készül a módosítás

Cikkünk publikálása után jelezte Rogán Antal az Indexnek, hogy már hétfőn az Országgyűlés elé kerülhet az a módosító javaslat, amely a hétfőn elfogadott végtörlesztésről szóló törvényben a jogalkotói hibát korrigálná.

Korábban sokan kétségbe vonták a kormány azon elvét, hogy a valóban lakáscélra felvett hitelesek mellett a szabadfelhasználású jelzáloghiteleseket is meg kell-e menteni az elszabadult árfolyam okozta sokktól. Indoklásuk szerint bár sok ember valóban lakáscélra - például felújításra, vagy éppen a lakáshitel kiegészítésére - vette fel szabadfelhasználású hitelt, ám igen jelentős részük felelőtlenül, a napi fogyasztásra fordította a kölcsönből befolyó pénzt. Utóbbi körben így lett a lakás fedezete mellett felvett hitelből például új plazmatévé a falon. Ezen adósok "megmentése" olyan forintokat von ki a rendszerből, amelyek a ténylegesen rászoruló, a lakhatásukban veszélyeztetett emberek számára hasznosak lehettek volna - szóltak az érvek. A kormány viszont szilárd maradt, amit viszont indokolhat az, hogy senki nem tudja megmondani, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek mekkora részét tapsolták el felvevőik.

A Parlament által hétfőn rohamtempóban, egy nap alatt átvert törvény ugyanakkor most különbséget tesz a két hitelesi kör között: bár mindkettő igénybe veheti a fix árfolyamon végtörlesztés lehetőségét, ám a bank által a tényleges és a 180/250 forintos árfolyam közötti különbségből keletkező kvázi jövedelem után személyi jövedelemadót (szja) és ajándékozási illetéket kell fizetnie a szabadfelhasználású jelzáloghitelesnek, miután a törvény többi paragrafusaiból módszeresen kiirtott "lakáscélú" jelző a törvény első két paragrafusában ott szerepel a devizahiteles hivatkozások előtt.