A kormányváltás óta a költségvetés nominális bevétele messze az infláció felett, 31,8 százalékkal emelkedett 2009-ről 2013-re. A cégek adóterhelése érdemben nem nőtt, a lakosság viszont érezhetően többet fizet az államnak, mint négy évvel ezelőtt - főleg a fogyasztási adók révén. (Arról, hogy pontosan miből és mennyivel fizetünk többet, ide kattintva olvashat) Nem csak a fizetett adók mértéke, de azok száma is jelentősen nőtt. Amíg 2010-ben az akkor még Apeh (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) néven működő állami adóhivatal 34 címen szedett be központi adót, illetve járulékot, és ez már az év végére a kormányzás átvételével szaporodott. Ezzel szemben a 2014-es listán már 41 központi adóról ad számot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adónemek jegyzékében. Az önkormányzatok további adókat vetnek/vethetnek ki a cégekre és a magánszemélyekre.

Az adórendszer egyszerűsítésével vágott neki az új Obán-kormány 2010-ben - és valóban, az első lépések között eltűnt a rendszerből néhány egészen vicces kisadó. Így az első fizetés előtt megszüntette az új kabinet a 2010-ben bevezetett vízi járművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű járművek különadóját, amelyet egyfajta luxusadóként vetett ki a 2010-ben leköszönő parlament.

Kiigazítási kényszer szülte az adóboomot

Ugyanakkor a kormány a választások után zászlajára tűzte a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését, pontosabban az egykulcsos adó bevezetését. Ennek következményeként az szja-terhelés jelentősen csökkent - elsősorban a felső jövedelmeknél -, a döntés további mellékhatása volt, hogy évi 400-500 milliárd forintos kiesés keletkezett az államháztartásban. Ráadásul az alapfolyamatokból eredendően kiigazításra is szükség volt a hiánycél eléréshez, s e költségvetési lyukak betömködésével elkezdődött az új adók kreálása.

A magyar adórendszer egyik nagy problémája volt az elmúlt évtizedekben, hogy magas a nem legális (szürke és fekete) jövedelmek aránya, ezért tűzte minden kormány zászlajára az adózói bázis szélesítését. Az új adók bevezetése ezért e szempontból hasznos lehetett volna - ám a kormány másként döntött. A bevételek növelése érdekében a leginkább "szem előtt levő", leginkább áttekinthető vállalkozásokat sújtotta extraadókkal - főként a külföldi tulajdonban levő multinacionális cégeket és a bankrendszert.

Jöttek a különadók

Ekkor döntött a kormány a különadók bevezetése mellett: a bankok a már létező bankadó mellé megkapták a pénzintézeti különadót, de ilyennel sújtották a kiskereskedelmi és a távközlési cégeket is. Ráadásul e különadók 2014-re részben eltűntek a rendszerből és azokat újakkal pótolták: a banki különadó maradt, ám megkapták a tranzakciós illetéket és a távközlési különadó helyébe lépett a távközlési adó lépett, amit a sms-ek és a telefonhívások után kell fizetni a szolgáltatóknak. A különadók ráadásul tovább szaporodtak, hisz ágazati adó sújtja vezetékes szolgáltatókat (közműadó), illetve biztosítási adó is ide sorolható - bár közvetlenül a biztosítást kötők fizetik meg. Új adókként jelent meg a baleseti adó, amely autósokat terhelő extra adó és a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás részeként kell fizetni.

Az szja-rendszerben rendszerben is lehet különadókat találni; 2010-ben is létezett a felsőbb jövedelmekre (extra szja-kulcsként) kivetett magánszemélyek különadója, amit megszüntetett az új kormány. Bevezette viszont a 98 százalékos végkielégítési adót - ez utóbbit visszamenőleges hatállyal, amit utólag a strasbourgi emberi jogi bíróság a joggal ellentétesnek talált. Az ítélet hatására 75 százalékra csökkentették az adó mértékét 2014-től, ám egy alkotmánybírósági döntés ez utóbbit is magántulajdon védelmével összeegyeztethetetlennek tartotta és idén februárban megsemmisítette. Az szja-rendszerben új adónak minősíthető a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja - ez az adóalap szélesítés érdekében tett apró lépés volt.

Szintén az utóbbit szolgálta a népegészségügyi termékadó - népszerű nevén chipsadó - bevezetése. A cél az adóbevételek növelése mellett a az egészségtelen termékek kiszorítása lett volna, a célkeresztben az chipszek és energiaitalok álltak. Csakhogy ezektől kisebb bevétel származik, ellenben a 2011. szeptemberi bevezetés óta 2013 végéig a nápolyikból, cukorkákból folyt be a teljes 44 milliárdos bevételből 27 milliárd. Vagyis az adó költségvetési szempontból jól teljesít, ám a kívánt célt nem érte el teljes mértékben, ráadásul a célzás sem sikerült, s nem fehéredett tőle a gazdaság.

Van, amit átkereszteltek

Az adóreformban több elvonást is átkereszteltek. A munkaadói társadalombiztosítási (tb) járulékok megszűntek, ma már a cégek szociális hozzájárulási adót fizetnek. Az adó mértéke megegyezik a korábbi járulékkal - az átnevezés mögött jogtechnikai megfontolások állnak: míg a járulékokat csak adott célra lehet elkölteni, addig az adóbevételek felhasználásáról a parlament szabadon rendelkezhet - így sokkal könnyebb a két tb-alap közötti forrásátcsoportosítás.

Hasonló volt a helyzet a kulturális járulékkal/adóval. A járulékot 2009-ben megszüntették, amit az új parlament 2012-től újfent bevezetett. A kulturális adó - nevével ellentétben - nem a kultúrát, hanem a pornográf tartalmakat sújtja, az ebből befolyó bevételeket a kultúra finanszírozására kell fordítani.

Az eva evolúciója

A második adócsomagban 2013-tól - amikor már az elsődleges cél nem a költségvetési lyukak betömködése volt - a kormány a gazdaságélénkítés érdekében a kkv-szektor adóztatását kezdte átalakítani. Az első lépésként a szektor különadóját az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) átalakította oly módon, hogy azt kevesebb cég tudja igénybe venni, s bevezetett a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózók tételes adóját (kata). Ezzel párhuzamosan az eva maradt és ez így lesz egy ideig, ugyanis a két új adót eddig a vártnál kevesebben választották - így lassabb az átállás, bár kétségtelen, hogy a két új adóval szemben az eva szerepe csökken.

Így változott az adószerkezet

A hatalmas átalakítások ellenére érdemben nem változott az adóbevételek összetétele: a legfontosabb adó továbbra is általános forgalmi adó (áfa), amelyből évi 3 000 milliárd forint kerül az államkasszába. Ezt követi az szja 1 550 milliárdos bevétellel. A szociális hozzájárulási adóból 2 000 milliárd forintos bevétele származik a tb-alapoknak, más ezer milliárdon felül bevétele nincs az államháztartásnak.

A cégek adóterhelése 2009 és 2014 között érdemben nem változott, míg a kormányváltás előtt 1 017 milliárdot fizettek, addig tavaly 1 152 milliárd forint folyt be az államkasszába. A lakosság közvetlen adói (szja, illetékek) 2 020 milliárd forintról évi 1 654 milliárdra csökkentek, ám az itt kieső bevételeket messze túlkompenzálta a szintén lakosság által fizettet fogyasztási adók mértéke: amíg 2009-ben 3 070 milliárd forint folyt be ezekből az adókból, addig tavaly már 4 286 milliárdot fizetett a lakosság. Ez utóbbi a kormány bevallott célja is volt, hogy a lakossági jövedelmeket nem a keletkezésüknél, hanem a fogyasztáskor adóztassák.

A NAV által beszedett adók és járulékok
20102014
1Társasági adóTársasági adó
2Személyi jövedelemadóSzemélyi jövedelemadó
3Általános forgalmi adóÁltalános forgalmi adó
4Egyszerűsített vállalkozói adóEgyszerűsített vállalkozói adó
5Rehabilitációs hozzájárulásRehabilitációs hozzájárulás
6Egészségbiztosítási Alap járuléka járulékaEgészségbiztosítási Alap járulékai
7Nyugdíjbiztosítási Alap egyéni járulékaiNyugdíjbiztosítási Alap járulékai
8JátékadóJátékadó
9Egészségügyi hozzájárulásEgészségügyi hozzájárulás
10Nemzeti kulturális járulékKulturális adó
11Szakképzési hozzájárulásSzakképzési hozzájárulás
12Innovációs járulékInnovációs járulék
13Vállalkozói járulékVállalkozói járulék
14Korkedvezménybiztosítási járulékKorkedvezménybiztosítási járulék
15Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásEgyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
16Magánszemélyek különadója (extra szja)Biztosítási adó
17Munkáltatók tb-járuléka - eüSzociális hozzájárulási adó
18Munkáltatók tb-járuléka - nyugdíjPénzügyi tranzakciós illeték
19Társas vállalkozások különadójaHitelintézeti járadék
20Hitelintézeti járadékGépjárműadó
21GépjárműilletékEnergiaellátók jövedelemadója
22Energiaellátók jövedelemadójaKisvállalati adó
23Vízi járművek adójaKisadózó vállalkozások tételes adója
24Légi járművek adójaTűzvédelmi hozzájárulás
25Nagy teljesítményű szgk, adójaCégautóadó
26CégautóadóGyógyszertári szolidaritási díj
27Gyógyszertári szolidaritási díjBaleseti adó
28TermékdíjakHelyi iparűzési adó (önkormányzati)
29Helyi iparűzési adó (önkormányzati)
Magánszemélyek jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó különadója
30Jövedéki adóHitelintézetek különadója
31BányajáradékKörnyezetterhelési díj
32EnergiaadóTávközlési adó
33Környezetterhelési díjTermékdíjak
34Regisztrációs adóNépegészségügyi termékadó
35Távközlési különadóHáztartási alkalmazottak regisztrációs díja
36Kiskereskedelmi különadóBányajáradék
37Pénzügyi vállalkozások különadójaKörnyezetterhelési díj
38Energiaadó
39Közműadó
40Jövedéki adó
41Regisztrációs adó
Forrás: NAV, költségvetés