A 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit - állapította meg tanulmányában Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója és Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa. Az elemzés szerint a 444 milliárd forintos összeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Összességében tehát a jövedelem és a gyerekszám közül elsősorban az előbbi befolyásolta, hogy az adóreform következtében miként változott a magánszemélyek adókötelezettsége. Utóbbi kapcsán a szerzők megállapították, hogy a gyermekneveléshez kötött tehercsökkentés arányaiban az ötödét sem éri el a jövedelemfüggő adókiengedéseknek.

Ami az adóköteles bruttó jövedelmek alapján képzett jövedelmi tizedeket illeti, az első három decilisbe tartozók nem rendelkeztek az év egészében főállású munkahellyel, a negyedik tizedbe a minimálbért keresők tartoztak, az átlagbérért dolgozók pedig a nyolcadik tizedben helyezkednek el.

Nyertesek és vesztesek

A változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett. A nyolcadik tized adója kismértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott. Az említett folyamatok eredményeképpen 61 százalékról 42 százalékra csökkent a tizedik (legmagasabb jövedelmű) tized hozzájárulása az összes adóbevételhez, a kilencediknél ez az arány érdemben nem változott, míg a kevesebbet keresők befizetése a közös kasszába arányaiban jelentősen emelkedett. Az egyes adófizetők szempontjából ez azt jelenti, hogy a minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött.

Forrás: Tóth G. - Virovácz

Az alsó négy jövedelmi tizedben a nyertesek száma 20 százalék körül mozog, és ez az arány alig 15 százalékponttal emelkedik csupán a következő négy jövedelmi tizedben is. Az igazi áttörés a két legmagasabb jövedelmi tized esetén tapasztalható: a nyertesek aránya a kilencedik tizedben 92 százalék, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében 99 százalék.

Az alsó nyolc jövedelmi tized mindegyikében legalább 70 százalék a vesztesek aránya, míg a legtöbbet keresőknél fordított a helyzet. Mindez forintban számolva azt jelenti, hogy az alsó nyolc tizedhez tartozóknál az összesen 171 milliárd forintos adóemelkedés átlagosan évente 62 ezer forint pluszadót jelent. Másrészt viszont a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelenek adója 330 milliárd forinttal csökkent, azaz az adóreform teljes költségvetési költségének 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmű decilishez tartozó gyermektelenek nettó keresetét növeli. Az egy vagy két gyermeket nevelőknél az alsó négy jövedelmi tizedben a családi adókedvezmény bevezetésének ellenére is megközelíti együtt az ötven százalékot azoknak az aránya, akik a semlegesek vagy a vesztesek táborába tartoznak. Ez azzal magyarázható, hogy náluk az adójóváírás eltörlését nem volt képes kompenzálni sem a családi adókedvezmény, sem az alsó adókulcs csökkentése, sem pedig a szuperbruttósítás megszüntetése. (E csoportnak helyzetét javíthatja a családi adózkedvezmény kiterjesztése a járulékokra, amelyről hétfőn döntött a parlament.)

Forrás: Tóth G. - Virovácz

A magasabb jövedelmi tizedben viszont szinte csak nyertesek vannak. Az említett folyamatok eredményeképpen az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent az adója és csupán 4 százalékának emelkedett. Az összes egy vagy két gyermeket nevelő adózónak nyújtott adócsökkentés 218 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetés számára, amely összeg 83 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók nettó keresetét növeli. Három vagy több gyermek esetén a korábbiaktól lényegesen eltérő eloszlás rajzolódik ki. Az egy vagy két gyermeket nevelőkhöz képest az alsóbb jövedelmi tizedekben sokkal kevesebb a nyertes (maximum 22 százalék), és sokkal többen vannak azok, akiknek nem változott az adókötelezettségük. Mindez arra vezethető vissza, hogy a három vagy több gyermeket nevelők már az adóreform előtt is igénybe vehettek egy kisebb mértékű családi adókedvezményt. Az alacsony jövedelmű családok egy részének így már 2010-ben sem kellett adót fizetnie, így hiába emelkedett radikálisan a gyermekek után járó adókedvezmény (az egyéb változtatásokkal együtt), mivel Magyarországon nem létezik negatív adó, számukra nem jelentettek (további) tehercsökkenést a változások, tehát a nettó jövedelmük nem emelkedett.

Forrás: Tóth G. - Virovácz

Mindez rányomja a bélyegét az aggregált hatásokra is. Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte, az alsó hat jövedelmi tizedbe tartozó nagycsaládosok adója pedig összességében nem változott. Ezzel magyarázható, hogy az összes nagycsaládos 63 százalékának csökkent az adója, ám 33 százalékának nem változott érdemben, miközben 4 százalékának emelkedett.

Mit eredményezne az egyszámjegyű szja?

A szerzők megvizsgálták azt is, hogy milyen hatással járna az egységes 9 százalékos adókulcs bevezetése a költségvetési bevételek, valamint az adóterhek változása szempontjából. (Ennek ötletét még tavasszal vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök.)

Egy ilyen lépés a 2011-es adatok alapján 521,8 milliárd forinttal, azaz 44 százalékkal csökkentené tovább a költségvetés személyi jövedelemadóból származó összes bevételét.

Mivel az adócsökkentés olyan arányban oszlik el a különböző jövedelmi tizedekhez tartozó magánszemélyek között, amilyen arányban az egyes decilisek hozzájárulnak az összes adóbevételhez, az összes adócsökkentés 42 százaléka, azaz 219 milliárd forint a legfelső jövedelmi tized nettó bérét növelné.

Egy ilyen forgatókönyv megvalósulásakor az adóköteles magánszemélyek nettó bére évente átlagosan 119 ezer forinttal emelkedne, ami 12 hónapos munkaviszonyt feltételezve havi 9900 forintos adócsökkenés. Az alsó öt jövedelmi tized esetében az egyszámjegyű jövedelemadó bevezetése átlagosan évente 39 ezer forint adócsökkenést jelentene, míg az adófizetők többet kereső felének átlagosan 200 ezer forinttal emelkedne a nettó bére.

A kisebb adó ugyanakkor csökkenti a családi adókedvezmény jelentőségét is. Míg a 2011-es adatokon számítva a családi adókedvezmény 2013-ban 195 milliárd forinttal csökkenti a gyermeket nevelők adóját, addig 9 százalékos adókulcs esetén ez az összeg 110 milliárd forintra csökkenne.