Az áfacsalás a hazai lisztpiacot is mérgezi, igaz, itt a fertőzöttség kisebb, mint a cukorpiacon tippelt 80-90 százalék: Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 20-25 százalékra becsült arányról beszél. A szakember úgy látja, az áfakérdés nem csak a kiesett adóbevételekről szól, hanem arról is, akarjuk-e, hogy működőképes maradjon a magyarországi legális élelmiszeripar.

Az áfacsalók azután fordultak a liszt felé (is), hogy a szemes termények esetében bevezetett fordított áfafizetés sikeresen tisztította a gabonapiacot. A szövetség szeretné elérni, hogy a félsertéshez hasonlóan a liszt esetében is csökkentse az áfát a kormány. Úgy látják, ha 5 százalékra vinnék le a liszt forgalmi adóját, az 1,5-1,7 milliárd forint megtakarítást jelentene a lakosságnak (és ugyanekkora bevételkiesést a költségvetésnek), amivel szemben a jelenleg 3-3,5 milliárd forintra becsült, elcsalt - be nem fizetett - áfa áll. Az egyeztetések megtörténtek, a NAV tud a problémáról, az ötlet mellett a vidékfejlesztési tárca is kiállt, de mindig elakad valahol az ügy - fogalmazott Lakatos, aki jó példaként említette, hogy Romániában 9 százalékra csökkentették a pékáruk és a liszt áfáját. Ha ezt még két évig így hagyjuk, úgy járunk, mint a húsipar, ahol rengeteg üzemnek kellett bezárnia - véli a Gabonaszövetség elnöke. A hazai malomiparban 12-13 év alatt a felére esett vissza a szereplők száma, elsősorban a koncentráció miatt, erre tett rá egy lapáttal az áfacsalók tevékenysége.

 

Márkás áruk a láncban

A NAV nem becsli a fertőzöttséget

A nagykereskedelmi tevékenység során előforduló láncolatos csalások nem termék- vagy szolgáltatás-specifikusak, a csalási módszerek minden esetben ugyanazon sémákat követik: hiányzó kereskedő közbeiktatása, színlelt közösségi ügyletek, stb. - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A csalással érintett áruk jellemzően egyedileg nehezen azonosítható vagy ömlesztve szállított, nem romlandó termékek közül kerülnek ki. A láncértékesítésre jellemző továbbá, hogy a sok szereplős értékesítési lánc végén gyakran a hatályos jogszabályoknak megfelelően működő társaságok állnak, akik kereskedelmi láncolatok és sütőipari vállalkozások egyaránt lehetnek. A NAV szerint nincs lehetőség arra, hogy az egyes terméktípusokra bontva szolgáltassanak adatot arról, hogy az adott részpiacokon mekkora az áfacsalással érintett szegmens súlya.

Az internetes üzletipartner-kereső fórumokon gyakori, hogy 1-2 ezer tonna csomagolt kilós lisztet keresnek, amit aztán nem ritkán - papíron - exportálnak, majd végül a hazai üzletekben köt ki. A Hajdúgabonánál is találkoztak olyan esettel, hogy a Romániába kivitt árut két hét múlva Magyarországon látták viszont, 10 forinttal olcsóbban annál, mint amennyiért korábban értékesítették. Nem csoda, hogy immár kétszer is megnézik, kinek adnak el.

Nem csak a Hajdúgabona árui, hanem más ismert gyártók termékei is bekerülhetnek az áfaláncba. (Ennek lényege, hogy a kivitelnek álcázott ügyletek során a malmoktól a lisztet nettó áron vásárolják meg, majd egyéb cégeket közbeiktatva áfásan adják el a kiskereskedelemnek, de az ekkor felszámított áfát már nem fizetik be az adóhivatal számlájára.) Horváth András, az áfabotrány kirobbantásával híressé vált volt NAV-ellenőr szerdai tájékoztatóján például olyan termékeket mutatott be - köztük márkás élelmiszereket -, amelyekről szerinte sejthető, hogy adócsalás után kerültek a polcokra. A 444.hu beszámolójában közzétett fotó tanúsága szerint itt szerepelt többek közt a GoodMills Magyarország Malomipari Zrt. egyik lisztje - vagy arra kísértetiesen hasonlító termék - is. Cégünk csomagolt lisztet csak közvetlenül áruházláncoknak és csak belföldre értékesít, nagykereskedőknek nem, így nem értjük, hogyan lehetne érintett az áfacsalással - fogalmazott lapunknak Harmos Attila, a zrt. pénzügyi igazgatója.

Milliós büntetéseket osztogatnak

Azt, hogy a lisztpiacon nincs minden rendben, a NAV is tudja. A malomipari termékek gyártásával foglalkozó gazdasági szereplők körében 2008-2013 között összesen közel 2,34 milliárd forint nettó adókülönbözetet találtak, tavaly négy ellenőrzés zárult 100 millió forintot meghaladó összegű nettó adókülönbözet feltárásával. Ezeken túl az egy adóellenőrzésre jutó áltagos megállapítás mértéke 2,3-5 millió forint között mozgott.

A Napi.hu kérdéseire küldött válaszok alapján azzal is tisztában van az adóhatóság, hogy a liszt - a hús, a zöldség, a gyümölcs, az étolaj, a cukor, a kávé, az édességek, valamint a zúzott kő, a sóder és az állateledel mellett - a láncolatos csalások kedvelt termékének számít. Már a 2012-es ellenőrzési irányelvekben is az szerepelt, hogy "folyamatosan, országos akciókkal kell fellépni a gazdaság valós, tisztességes piaci szereplőinek versenyképességét lerontó csalárd értékesítési láncolatok visszaszorítása érdekében, mind a hagyományos, mind pedig az elektronikus kereskedelem területén, az áru útját a termelőtől/gyártótól a végfelhasználóig végigkísérve, termelési/kereskedelmi ciklusokra, termékpályákra specializáltan".

Mélységi ellenőrzéseket ígér a NAV

A probléma orvoslására a NAV a jelenidejű ellenőrzések fokozását és a szállítmányok nyomon követését tekinti célravezetőnek, de a legális piaci szereplők is használható információt nyújtanak az adóelkerülő cégek tevékenységéről. A NAV a szállítói láncolatok nyomon követése érdekében - a kockázatelemzésen túl - az egyes határszakaszok közelében folyamatosan több akciót is szervezett az elmúlt években, és hasonló jellegű mélységi ellenőrzési akciókat tervez a jövőben is. 2011. augusztusától kezdődően több mint 200 ezer ilyen mélységi ellenőrzésre került sor, ezek során a román és a szlovák határszakaszok közelében több mint 2000 alkalommal vizsgáltak lisztszállítmányokat. Az akciók során kiemelt szempont az áru valódi útjának megállapítása és a szállítmány nyomon követése, amely gyakran kiegészül a gyanúsnak ítélt szállítmányok fuvarokmányon feltüntetett címre történő lekísérésével. A fuvarleveleken feltüntetett, és a revízió során rögzített információk a később lefolytatandó utólagos ellenőrzések során  hasznosíthatók hatékonyan.

A NAV hangsúlyozta: az ellenőrzési célok megvalósításában közvetve jelentős szerepet tölt be a nemrég bevezetett elektronikus útdíj rendszer is, ami nyomon követhetővé teszi a közúti szállítást, ezáltal a rendszerből kinyerhető információk segítséget jelenthetnek az országhatár átlépéséhez kapcsolódó adóvisszaélések felderítésében is. A probléma orvoslására a NAV a jelenidejű ellenőrzések fokozását és a szállítmányok nyomon követését tekinti célravezetőnek.