Jelentősen átalakult a magyar adórendszer a Fidesz-KDNP öt éve tartó kormányzása alatt. A kormány azon célkitűzése, hogy a jövedelem típusú adózással szemben a fogyasztási adók felé forduljanak, teljesült, más kérdés, hogy ennek milyen társadalmi következményei lettek. A cégek és a lakosság adóterhei is infláció felett nőttek - a lakosság esetében a fogyasztási adókból fizetnek többet, míg az személyi jövedelemadó (szja) befizetései csökkentek. Az viszont jól látható a mellékelt táblából, hogy az adócsökkentésre vonatkozó tervek nem valósultak meg.

A2009-es volt az utolsó olyan költségvetési év, amely még nem két kormány társbérletben telt el, ezért tekintettük kiinduló adatoknak ezt az esztendőt, nem pedig 2010-et. Az eltelt öt évben látványosan, 40 százalék felett emelkedtek az adó- és járulékbevételek, miközben ebben az időszakban az árak átlagosan 20 százalékkal nőttek - nem utolsósorban köszönhetően annak, hogy az elmúlt két esztendőben defláció volt Magyarországon.

A cégek befizetései 48 százalékkal voltak magasabbak tavaly, mint 2009-ban, de még mindig a vállalatoktól származó adóbevételek a legalacsonyabbak. A cégek 1503 milliárd forintot fizettek be tavaly a költségvetésbe, ami elmarad a lakossági befizetésektől, nem beszélve a tetemes fogyasztási adóktól. Szembetűnő, hogy a társasági adóbevételek érdemben nem változtak - igaz, 2009-ben a 16 százalékos adón felül 4 százalékos különadót fizettek a cégek , miközben ugyanaz az összeg ma alacsonyabb adókulcsok mellett folyik be. Jelenleg 500 millió forintos profitig 10 százalék, afelett 19 százalék az adókulcs. A cégek adóterhelése nem is emiatt, hanem a speciális ágazati adók, így a legnagyobb bevételt hozó bankadó, közműadó miatt nőtt.

Adóbevételek változása (milliárd forint)
20092015Változás (%)Változás (Md Ft)
Gazdálkodó szervezetek befizetései1017,51503,1247,7485,62
Társasági adó és cégek különadója542,3548,81,26,5
Pénzügyi szervetek különadója0149149
Hitelintézeti járadék12,610,12-19,7-2,48
Cégautóadó1831,575,013,5
Energiaellátók jövedelemadója37,9941,69,53,61
Eva169,789,4-47,3-80,3
Kisadózók tételes adója054,354,3
Kisvállalati adó010,9910,99
Ökoadó10,75,5-48,6-5,2
Bányajáradék26,634,931,28,3
Játékadó66,7332,79-50,9-33,94
Közműadó055,955,9
Reklámadó066
Fogyasztáshoz kapcsolt adók3070,84597,9649,71527,16
Általános forgalmi adó2168,43285,751,51117,3
Jövedéki adó868,8998,314,9129,5
Regisztrációs adó33,5521,4-36,2-12,15
Távközlési adó054,854,8
Pénzügyi tranzakciós illeték0207,73207,73
Biztosítási adó029,9729,97
Lakosság befizetései2020,21876,5-7,1-143,7
Szja1899,721688,6-11,1-211,12
Illetékek112,2136,421,624,2
Összes költségvetési bevétel8321,111826,142,13505
TB-alapok bevételei4135,15009,421,1874,3
Államháztartás bevételei12456,216835,535,24379,3
Forrás: Költségvetési beszámolók, PM, NGM

A fogyasztási adóbevételek adják a költségvetési bevételek közel felét, ezen típusú adók súlya jelentősen növekedett - ami mögött egyértelmű kormányzati szándék húzódott meg. A fogyasztási adókon belül az áfa a király, csak tavaly 3286 milliárd forint folyt be ebből az adónemből. Az áfa fő kulcsa a 2009-es 25 százalékról 27 százalékra emelkedett.

Az áfakulcs emeléséhez hasonló mértékben emelték a bevételeket a feketegazdaságot megcélzó intézkedések, mint az online kasszák bevezetése a kiskereskedelemben vagy az ekáer-rendszer, a NAV online fuvarellenőrző és nyilvántartó rendszere. Szintén a bevételek növekedését eredményezte a kiskereskedelem, a lakossági fogyasztás bővülése. Ezen intézkedések mellett gyakrabban él a kormány a szelektív áfacsökkentéssel - ez történt például előbb a hasított félsertés, majd a sertéshús vagy éppen a házépítések esetében, ahol a 27 százalékról 5 százalékra csökkent az adókulcs - bár ezen döntések a tavalyi számokban meg nem láthatóak.

A fogyasztási adóbevételeket növelte a pénzügyi tranzakciós adó és a biztosítási adó bevezetése, e két forrásból részben a lakosság évi 240 milliárd forintos többletbevételhez juttatja az államot. Az olyan klasszikus adó, mint például a jövedéki adó, nem muzsikál jól a többszöri adóemelés ellenére sem.

A lakosság közvetlen befizetései, vagyis a személyi jövedelemadóból és az illetékekből származó bevételek csökkentek - ami kormányzati szándék volt. A többkulcsos szja megszűnt, előbb 16, majd idéntől 15 százalékra csökkent. Az adóteher-csökkenés a nagycsaládosoknál, a magasabb jövedelműeknél következett be - míg az adójóváírás megszüntetése a minimálbér környékén keresőket sújtotta. Tavaly személyi jövedelemadóból 1688 milliárd forint folyt be, ami 11 százalékkal alacsonyabb, mint 2009-ben volt. Igaz, időközben az árak mintegy 20 százalékkal emelkedtek.