Az ÚMVP Magyarország teljes területére vonatkozó átfogó fejlesztési program, és mind a hét régiót lefedi. A jelenlegi célokat - részben a korábbi célok folytatásaként - az Európai Unió Tanácsa dolgozta ki, a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásoknak megfelelően. Az EU - így Magyarország - vidékfejlesztési prioritásait négy csoportba sorolták, amelyek kijelölik a vidékfejlesztés négy tengelyét: versenyképesség; mező- és erdőgazdasági földhasználat; a vidéki életminőség javítása, gazdasági diverzifikáció; LEADER. A támogatási keretet e tengelyek mentén osztják fel az egyes alintézkedések között. A négy intézkedéscsoporton kívül a program része a technikai segítségnyújtás, ami a feladatok konkrét lebonyolítását segíti. Javuló versenyképességet Az I. tengely a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítását célozza. Az előzetes vizsgálatok alapján hazánkban a mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelését és szerkezetátalakításának ösztönzését úgy kell megvalósítani, hogy alacsony környezeti terhelés mellett fenntartjuk a kedvező környezeti adottságokat. Legfőbb cél a fenntartható fejlődés, ezért arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy alkalmazkodjanak a piaci tendenciákhoz és a fogyasztói igényekhez. A környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi és állatjóléti normák növelik a fogyasztók bizalmát és a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát. A mezőgazdaságban megvalósuló innováció hozzájárul a vidéki térségekben a foglalkoztatás helyzetének javulásához. A földhasználat és a termelési szerkezet megváltozása lendületet adhat a szerkezetátalakításnak, egy hosszabb távon fenntartható mezőgazdasági struktúra érdekében. Emellett kiemelt prioritást kapnak azok az intézkedések, amelyek támogatják az innovációt, a minőségi termékek előállítását és a jogszabályok betartását, valamint a képzést. A program az első intézkedéscsoport két alintézkedése számára biztosítja a legmagasabb támogatási keretet, ennek forrásai meghaladják a 424 milliárd forintot. Ekkora összeg áll rendelkezésre a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, valamint a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra javítására és fejlesztésére. Az üzemek korszerűsítésével támogatni kívánják az építési beruházásokat, hogy javuljon az alaptevékenység hatékonysága a növénytermesztésben, a kertészetben és az állattenyésztésben, különös tekintettel a környezetvédelmi, higiéniai és állatjóléti szempontokra. Az infrastruktúrafejlesztéssel pedig - a víz- és energiatakarékos öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében - az öntözővíz biztosításához szükséges létesítmények állapotát és kapacitáskihasználtságát kívánják javítani. Optimális birtokokat A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésére több mint 66 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás kiterjed az élelmiszer- és nem élelmiszer (bioüzemanyag)-célú feldolgozást végző vállalkozások szerkezetátalakítására, technológiai-műszaki fejlesztésének támogatására, az innovatív, a speciális fogyasztói igényeket kielégítő, minőségi termékek előállítására, továbbá az élelmiszer-biztonság és -higiénia fokozására irányuló fejlesztésekre. A termelői csoportok létrehozásának támogatása megközelítőleg 20 milliárd forint, célja a termelők termékeinek biztos piacra juttatása. A szaktanácsadói szolgáltatások 16 milliárd forintos támogatásával lehetőség nyílik a gazdaságok hatékonyságának javítására, a foglalkoztatás bővítésére, a mezőgazdasági termelők korösszetételének javítására, valamint a hazai mezőgazdasági birtokstruktúra optimalizálására, azaz a gazdaságok életképességének és versenyképességének javítására. Az első tengely mentén a következő intézkedési csoportok részesülnek még támogatásban: fiatal mezőgazdasági termelők elindítása; a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása; az erdők gazdasági értékének növelése, valamint a félig önellátó gazdaságok szerkezetének átalakítása. Megőrizni az értékeket A II. tengely a környezet és a vidék állapotának javítását célozza. A fenntartható gazdálkodás feltétele a természeti erőforrásokhoz, a környezet adottságaihoz illeszkedő földhasználati rendszer alkalmazása, amivel a biológiai sokféleség, valamint a kiemelt természeti értékek védelme tovább erősíthető. Emellett kompenzálni kell a mező- és erdőgazdaságot azokért a korlátozásokért és kötelezettségekért, amelyeket a természeti értékek védelme és a vizek jó állapotának elérése érdekében vállal. A második tengelyen a legnagyobb mértékű támogatásban az agrár-környezetvédelmi kifizetések részesülnek, több mint 309 milliárd forinttal. Az intézkedés hozzájárul a vidéki területek fejlődéséhez, valamint ösztönzi a gazdálkodókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai források megőrzésére. Az ország erdősültségének növelése, a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése, az erdők környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése és az erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása érdekében a mezőgazdasági területek első erdősítésére megközelítőleg 70 milliárd forint a keretösszeg áll rendelkezésre. Erdő-környezetvédelmi kifizetésekre 24 milliárd forint jut. Ez a program 11 célprogramot tartalmaz, célja, hogy az erdőgazdálkodás versenyképességének növelésével együtt az erdők környezeti állapotának fenntartására, javítására is megfelelő intézkedések szülessenek. A második tengely további intézkedései közé tartozik a Natura 2000 és a víz keretirányelv által érintett területek - 13 és fél milliárd forinttal -, továbbá a nem termelő beruházások támogatása 12 milliárd forinttal. A második tengely intézkedéseinek keretében összesen 442,5 milliárd forint hívható le. Élhetőbb vidéket A III. tengely a vidéki területeken az életminőség javítását és a diverzifikáció ösztönzését célozza. Az intézkedéscsoport lehetőséget ad a vidéki területek gazdasági fejlődésére, illetve a vidéki kulturális örökség megőrzésére, támogatja a kapacitásfejlesztést és a képzést a vidéki gazdasági szereplők számára. A legnagyobb, 81 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására. Az intézkedés hozzájárul az ÚMVP fő vidékfejlesztési célja, a munkahelyteremtés megvalósításához a megélhetési módok diverzifikációján keresztül, ezenkívül növeli a vidék helyben tartó képességét. Közel 30 milliárd forint áll rendelkezésre a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokra. Elsődleges célja a többfunkciós szolgáltató központok létrehozása a kihasználatlan épületek rendbetételével, műszaki felújításával, hogy ezzel alkalmassá váljanak az új funkciók ellátására. Másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű családok foglalkoztatási helyzetének javítása, ugyanis a szociális földprogrammal lehetővé válik jövedelmük növelése. A falumegújításra és falufejlesztésre 20 milliárd forint áll rendelkezésre a programozási időszakban. Az intézkedés célkitűzése a vidéki települések vonzerejének növelésével az életminőség javítása, az elvándorlás, a gazdasági és társadalmi feltételekben mutatkozó negatív trendek megfordítása és a vidék elnéptelenedési tendenciájának megállítása. A turisztikai tevékenységek ösztönzésének célja a jelenleg nem vagy kevéssé kihasznált turisztikai potenciál kiaknázása, minőségi szolgáltatásokat nyújtó falusi szálláshelyek létrehozásával, a már működő szálláshelyek és szolgáltatások korszerűsítésével, valamint piacra jutásuk elősegítésével. Minderre 16,6 milliárd forint áll rendelkezésre. A harmadik intézkedéscsoporthoz tartozik továbbá a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás, a vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése, valamint a képzés és tájékoztatás támogatása. A IV. tengely a LEADER-programot foglalja magában, a rendelkezésre álló teljes keretösszeg 74 milliárd forint. Az intézkedéscsoport hozzájárul mind az I., II., de különösen a III. tengely céljainak megvalósításához a helyi akciócsoportok által lefedett területeken, a LEADER elvei alapján. Célja az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széles körű partnerségi együttműködésen keresztül a meglévő munkahelyek megőrzése, valamint új munkahelyek létrehozása és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése.