A magyar adórendszer vonzza a külföldi csalókat - gyenge NAV, nagy haszon

Az adócsalók szívesen koncentrálnak Magyarországra: 27 százalékos áfaszint mellett, korlátozott kapacitású adóhatóság ellenében könnyen tehetnek szert hatalmas nyereségre.
Földes Balázs, igazgató, KPMG, 2012. július 11. szerda, 15:11
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság Adótanácsadó rovatának a cikke - a rovat támogatója a KPMG

Az áfacsalás egyre növekvő veszélyforrás az EU és Magyarország számára is. Objektív adatok híján csak változatos becslések születnek az áfacsalások határáról: az EU egészében évente 50-100 milliárd eurós veszteségről beszélnek; a magyar költségvetés vesztesége pedig akár az ötmilliárd eurót is elérheti. Összehasonlításképpen: ez az összeg nagyjából megegyezik a magyar költségvetés teljes személyijövedelemadó-bevételével − vagyis elvben a becsült áfacsalások kiiktatása után senkinek sem kellene Magyarországon fizetése után adóznia.

Miért ilyen sok az áfacsalás hazánkban? Ez nem csak a feketegazdaság, a számla nélküli üzletelés hatása. Szervezett bűnözői csoportok specializálódnak az EU-ban arra, hogy fiktív és valós ügyletek ravasz kombinációjával soha be nem fizetett áfaösszegeket igényeljenek vissza az adóhatóságoktól. Ezek a csalók pedig szívesen koncentrálnak Magyarországra: 27 százalékos áfaszint mellett, korlátozott kapacitású adóhatóság ellenében könnyen tehetnek szert hatalmas nyereségre.

Az áfacsalók ellen küzdeni kell. Az állam az adózási szabályok finomhangolásával próbálja nehezíteni a csalók dolgát, és az adóhatóság is egyre több energiát fektet a csalárd ügyletláncolatok mielőbbi felderítésébe. A revíziók során évről évre kevesebb a tolerancia és a rugalmasság: ahol az ellenőr téves vagy rosszindulatú eljárás nyomára bukkan, ott keményen lecsap. Hogy a célpont a tényleges csaló, vagy pedig csak a csalók szövevényes hálójába keveredett ártatlan résztvevő, balek, nem igazán lényeges szempont. Az adóhatóság zűrös ügyekben gyakran éppen a legkisebb ellenállás irányába indít támadást: a ténylegesen csaló (és a csalás után elillanó) cégek helyett azok ártatlan vagy óvatlan partnereit veszi üldözőbe, mert őket sokkal könnyebb bírságolni.

Erre a tendenciára jó példák az Európai Bíróság (EB) legutóbbi magyar esetei is. Mind a Mahagében Kft. ügye, mind a Dávid-ügy adózási szempontból egy kaptafára épült: a NAV az adólevonási jogot tagadta meg a vállalkozásoktól, mivel a számlát kibocsátó beszállítóik vagy azok beszállítóinak ellenőrzése során kiderült: a beszállítóknak saját nyilvántartásaik szerint nincsenek a vállalt feladat tényleges elvégzéséhez szükséges eszközeik, alkalmazottaik, így számláik nem tekinthetők hitelesnek. A NAV szerint a számlát befogadó vállalkozások nem jártak el kellő gondossággal, hiszen beszállítóikat nem vetették alá megfelelő ellenőrzéseknek.

Az EB döntése azonban gátat szabhat az adóhatóság gyakorlatának. A döntés szerint az áfalevonás joga csak akkor tagadható meg az adózótól, ha adócsalásban vett részt, vagy arról tudott, illetve tudnia kellett volna. Az EB rámutatott: általános jelleggel nem követelheti meg az adóhatóság, hogy a vállalkozók ellenőrizzék (és dokumentálják) szállítóik adóalanyiságát vagy hogy szállítóik ténylegesen rendelkeznek-e a megrendelt termékekkel és képesek-e azok szállítására vagy éppen adózási kötelezettségeiknek eleget tettek-e. Az ítélet alapján a bizonyítási teher nagyobb mértékben az adóhatóságokra hárul: nekik kell objektív bizonyítékokkal igazolniuk, hogy az adózó a csalásról tudott vagy tudnia kellett volna.

Kétséges, az EB döntése milyen mértékben változtatja meg a NAV napi gyakorlatát. Az adóhatóság közleményében leszögezi: a döntés csak a konkrét ügyekre vonatkozik, nem az adóhatóság általános gyakorlatára, illetve a konkrét ügyekre sem, mert azokban majd a magyar bíróság dönt az EB elvi útmutatása alapján. Sőt, a NAV szerint a hivatal általános gyakorlatát tulajdonképpen és elviekben jóváhagyta az EB. Valószínű tehát, hogy az EB-döntés érveit a magyar hatósági eljárásban csak igen körülményesen lehet majd alkalmazni.

Pedig hasznos lenne, ha az igazi csalók megállítására koncentrálnának a hatóságok − kár otthagyni nekik több milliárd eurót.

A szerző a KPMG igazgatója

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

SzaszaG, 2012.07.11 23:01

@KKV2:
Áhhh, akkor jönne a sok csaló ballib és unortodoxozna és hisztériát keltene. Az EU eljárást indítana, maszop elempé jajveszékelne. Az IMF újabb feltételeket szabna. Mi az hogy nem hagyjuk kilopni a pénzt az országból...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

KKV2, 2012.07.11 17:41

Csak ismételni tudom magamat: PÉNZFORGALMI ÁFA!

Lehet, hogy valamit rosszul gondolok, de ha a pénzmozgáshoz (és nem a "teljesítéshez" azaz a számla kiállításához-befogadásához) kötnék a visszaigényelhetőséget ÉS a befizetési kötelezettséget is, akkor a jogosulatlan visszaigénylések nem működhetnének.

A normál (fehér) gazdasági működésben is hatalmas eredmény lenne a pénzforgalmi ÁFA bevezetése, de csak úgy lenne értelme, hogy cégmérettől függetlenül MINDENKIRE KÖTELEZŐ.

Jelen tervezet szerint sajnos csak a kicsik választhatnák ezt a lehetőséget. És ez a tervezet leggyengébb pontja! Hiszen, ha csak a KKV-kra (500 e eur alatt) vezetik be, akkor a multik (hiperek) kicsúsznak a szabály alól, ÉS továbbra is maradnak az áldatlan állapotok;
- levonják a beszerzéseik ÁFA-ját a kifizetetlen szállítói számlák után is (ergo csökken a költségvetés bevétele, és húzzák a fizetési határidőt 60-90-180 napra)
- miközben a pénztáraikban KP folyik be a bruttó árbevétel.

Ha MINDEN gazdasági szereplőre kiterjesztenék a pénzforgalmi ÁFA szemléletet, akkor a motiváció (érdek) egyértelműen pozitív irányba mozdítaná a mostani helyzetet.

Szerintem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2012.07.11 16:53

Első miniszterelnökünk,Antal József mondta.Bármi áron létre kell hozni egy tehetős,vagyonos réteget,mert e nélkül nincs kapitalizmus.Ez lefogta az APEH kezét rendesen.
Most már létrejött,lehetne alkalmazni következesen a meglévő törvényeket.
Ki,vagy kik miatt nem lehetséges ez???Ideje lenne ezt megtudni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ajakiri, 2012.07.11 16:37

Mintha magyar csalókból kevés lenne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html