Óriási öngólt lő a magyar állam? Érthetetlen a visszavonás

Mindössze évi 5-10 milliárd forint közötti állami bevételt érintene, ha átalánydíjassá tennék a lakossági bankszámlákat terhelő tranzakciós illetéket. A kormány mégsem teszi. A társadalomnak viszont a készpénzhasználat százmilliárdokba kerül évente.
Herman Bernadett, 2019. március 31. vasárnap, 14:29
Fotó: MTI Fotó / Illyés Tibor

Bankszámlánként évente körülbelül 1200 forint lehet az a tétel, amelyet most a magyar kormány mégsem akar átengedni a lakosságnak - holott eredetileg erre tett ígéretet és törvényjavaslatot, idén júniustól. Pedig már együtt örültek a bankok és az ügyfelek is, hogy a lakossági bankszámlákat terhelő tranzakciós illeték átalánydíjas lesz, jönnek az olcsó bankszámlacsomagok, és júliustól, az azonnali utalás indulásától kezdve felpöröghetnek végre az elektronikus tranzakciók.

Nem tudni, mennyi az annyi

Nem így lesz, a legfrissebb hírek szerint ugyanis a tranzakció alapú illeték megmarad, a semmiből érkezett indoklás szerint kell ugyanis a pénz a családvédelmi akciótervre. Mekkora összegről van szó? A családvédelmi akciótervre elkülönített összeg ugyan a költségvetési törvénybe még nem került be, az viszont elhangzott, hogy évente 150 milliárd forintot szánnak rá, vagyis az idén a második félévben 75 milliárdot. A programban ráadásul olyan elemek is vannak, amelyeket még a jogosultak is indokolatlannak tartanak, ilyen például a hétszemélyes új autók vásárlásának támogatása nagycsaládosok számára.

Mennyi pénzről is mondana le az állam az átalánydíjassá tett illetékkel? Hivatalosan ezt sem lehet tudni. A Pénzügyminisztériumot (PM) lapunk megkérdezte, de a tárca eddig nem válaszolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig passzolta a kérdést mondván: a PM az illetékes.

Számolgatni viszont lehet. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára néhány hete, amikor benyújtották azt a törvénymódosító javaslatot, amely alapján a lakossági bankszámlák tranzakciós illetékterhe évente 800 forintra módosulna, azt nyilatkozta, a magyarországi bankok a lakossági átutalások után körülbelül 12-13 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizetnek be évente.

Ötmilliárd biztosan kiesik

Az a kérdés tehát, ebből mennyi maradna. Tavaly év végén az MNB adatai szerint a természetes személyeknek 9 653 806 bankszámlájuk volt. Ha mindegyik után befizetnének a bankok 800 forintot évente, akkor 7,72 milliárd forint folyna be az államhoz, tehát legkevesebb 5 milliárd forint körüli összeg esne ki. A 800 forintos tranzakciós illetéket viszont nem kell minden számla után befizetni, csak azok után, amelyekről történt 20 ezer forint fölötti átutalás.

Ez nyilván nem igaz minden számlára, a junior számlák tulajdonosai ritkán utalnak át nagyobb összeget, és vannak olyan technikai számlák is, amelyekről egyáltalán nem történnek átutalások, például a lakáshitelekhez kapcsolódóak. Az értékpapírszámlák mellé nyitott pénzforgalmi számlák között is lehetnek olyanok, amelyeknél az ügyfél csak a saját számlái között mozgatja intézményen belül a pénzt, amit nem terhel tranzakciós adó.

Tízmilliárdnál viszont nem bukik többet az állam

Az MNB adatai szerint van viszont összesen 6 149 206 elsődlegesen fizetési célú fogyasztói számla. A lakossági tranzakciós illeték döntő részét ezek után fizethetik be, vagyis számlánként jelenleg nagyjából kétezer forintos tételt jelent a közteher. Ha minden elsődleges számláról történne 20 ezer forint fölötti utalás, az államnak a jelenlegi 12-13 milliárd helyett 4,92 milliárd forintnyi tranzakciós illetékbevétele jönne be a lakosságtól, vagyis 7-8 milliárd forint lehet a kiesés.

Persze ha kevesebb számláról történik 20 ezer forint fölötti átutalás, akkor ez az összeg csökken, ha például csak a számlák háromnegyedéről utalnak át ekkora összeget legalább évente egyszer, akkor 3,7 milliárd forintra esik vissza az állam bevétele. Tízmilliárd forintnál többről azonban a jegybank és a bankszövetség adatai alapján összességében véve aligha kellene lemondania az államnak. Nagyságrendileg ekkora összeg 4 ezer nagycsalád hétszemélyes autójának a támogatására elég, vagy 500 család 10 milliós családi otthonteremtési kedvezményére (csok).

Drágább lesz a bankolás

Ennyi tehát a nyereség társadalmi szinten, a veszteség azonban ennél sokkal nagyobbnak tűnik. A jegybank honlapján az elmúlt hetekben sorozatban jelentek meg az olyan bankszámlaköltségekről szóló tanulmányok, amelyekből azt lehetett leszűrni, Magyarországon extrém drága a bankolás, és pont a tranzakciós költségek miatt. Az írások azt javasolják, a bankok álljanak át a tranzakció alapú díjakról az átalánydíjas csomagokra, amelyekben korlátlan számú és összegű tranzakciót végezhetnek el az ügyfelek egy fix havidíjért.

A Napi.hu-nak nyilatkozó bankok el is kezdték a felkészülést erre a törvényjavaslat benyújtása után, most viszont könnyen visszakozhatnak. Csakhogy az MNB egyik tanulmánya szerint, ha nem lesznek új számlacsomagok, az azonnali átutalás júliusi indulása, és az elektronikus tranzakciók további terjedése után drasztikusan megdrágulhat a bankolás.

Százmilliárdokba kerül a készpénzhasználat

Nem csak a bankolás drágul meg, de maga az élet is, ha marad a nagymértékű készpénzhasználat, és nem áll át a lakosság az elektronikus tranzakciókra. Erről készültek már felmérések, 2011-ben például egy több mint 150 oldalas tanulmányban az MNB arról írt, évente 103 milliárd forintnyi többletköltséget okoz a társadalomnak a túlzott készpénzhasználat.

Ennél nagyobb számok is elhangzottak már azóta. Tavaly augusztusban Hornung Ágnes, az akkori pénzügyekért felelős államtitkár például azt nyilatkozta: a készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, és ezt megspórolhatná az ország a készpénzmentes fizetéssel.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Belze Bubi, 2019.03.31 23:47

@Mekelekke:
Megint tökhülyét csinálnak mindenkiből aki nincs benne a legbelső érdekkörben (nem akarom ennek a közkeletű nevét leírni, de úgyis tudja mindenki...).
Megelégeltem, s május 26-ától többé nem szavazok azokra akik ezt teszik velem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Justice2018, 2019.03.31 23:45

Nesze semmi fogd meg jól o1g módra, mint minden 2010 óta.
Ezek nemhogy 1 hétre tudnának tervezni, azt sem látják mi lesz holnap.
Igazi dilettáns pancser horda!
Készpénz miatt meg ne fröcsögjenek, mert lassan minden éppelméjű ember elkezdi megszüntetni jól működő bankszámláját!
Soha nem lehet tudni, hogy orbán épp milyen alsógatyát visel, ha szorít bedönt megint pár bankot, vagy egyszerűen "nemzetgazdasági okok miatt" zárolja a betéteket, ettől a farkas pávától bármi kitelik!

Világhírű módon védjük a családokat, egyik kézzel adunk, a másikkal sokkal többet elveszünk. Mocskos egy rablóbanda!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.03.31 20:38

"kell ugyanis a pénz a családvédelmi akciótervre"

Meg a hétszemélyes ingyenautókra... Most tapsoljatok, habzó szájjal, orbáncsicska fideszbirkák...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2019.03.31 20:18

Csak felcsúton ettől többet fociznak el évente :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

OklevelesNaiv, 2019.03.31 16:11

Kicsi Lyányom, Evetke, látom nem érted. Az állam pont leszarja, h a kp drága, az államnak semmi sem drága. Viszont muszáj nekik az átláthatatlan kp-s feketegazdaság fenntartása, ui a hazai mutyik ott mennek, csak az offshore-os pénzmozgásaik elektronikusak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html