Hét trend és mind azt mondja, hogy nincs idő morfondírozni, gyorsan kell dönteni, még gyorsabban cselekedni, mert különben elmegy mellettünk a világ. Amikor mostanában Európa, az öreg kontinens válságáról beszélnek, mindenkinek elsősorban az eurókrízis jut az eszébe. Másodsorban a demográfiai problémák, az elöregedés és az ezzel párhuzamosan fellépő masszív munkanélküliség a fiatalok körében. Harmadrészben valószínűleg a migrációs kihívásokra figyelnek az európai döntéshozók. És nagyon kevesen veszik észre, hogy Ázsia a (mobil)távközlés kulcsiparágában nem egyszerűen előzött, hanem már másik pályán játszik. Japán, koreai és kínai fiatalok összenőttek a mobil eszközökkel, és nem azért, mert fogékonyabbak európai kortársaiknál, hanem mert lehetőségük volt rá.

Éppen ezért meg kell teremteni nálunk is a lehetőséget, és ezen a téren Magyarország olyan kezdeményezéssel próbálkozik, ami valódi sikerrel kecsegtet. Elindul a Digitális Otthon Program, amelynek célja a leszakadó térségek informatikai felzárkóztatása és versenyképességének növelése, a lakosság munkavállalási képességének és informatikai képzettségének a javítása. A program a bevezető, kísérleti fázisban Miskolcra és vonzáskörzetére összpontosít, ahol a kormány 4 milliárd forintos befektetésével és az informatikai-távközlési ágazat meghatározó képviselőinek további 4 milliárd forintos hozzájárulásával 40 ezer otthon jut el a digitalizáció nemzetközi mércével mérve is magas szintjére. A 2000-ben svéd mintára indított pc-program, amelynek keretében olcsó számítógépekkel látták el a lakosságot, nem hozta meg a várt eredményt, mert csak "vasat" adott a rászorulók kezébe. Most az eszközök − a szélessávú internetelérés technikai és infrastrukturális feltételei − mellett oktatás és képzés formájában biztosítják az eszközök hatékony és eredményes használatához szükséges ismereteket.

A holnap fogyasztójához az okos telefonján keresztül vezet az út, s bár a hang- és üzenetszolgáltatás még mindig jó üzlet, a jelen és a jövő egyértelműen az interneté. E szempontból mindegy, hogy üzleti vagy lakossági felhasználóról van szó, ugyanazt igényli mindkettő itt is, mint a világ bármelyik fejlett piacán. A fejlődést jól mutatja, hogy a világon már jóval több mint 1 milliárd okos telefont használnak s a magyar piacon is több mint egymillió a számuk. A fejlettebb piacokon már minden második eladott készülék okos telefon. A gyors ütemű növekedést mutatja, hogy Magyarországon 11 millió mobil-előfizetés van s emellett 2,2 millió a vezetékes szélessávú és mintegy 2,5 millió a mobil-internetelőfizetések száma.

A szolgáltatások és alkalmazások jó része már felhőalapú, így egy készülék kiváló minőségű internet-hozzáférése nem csupán előny, hanem szükséges tényező is. A gyakran problémákba ütköző felhasználók ugyanakkor hamar elvesztik a türelmüket, zavarja őket a rossz minőség, és jobb alternatívát kezdenek keresni. Cégem, a Vodafone ezekre a problémákra válaszokat keresett és talált, és ezek nagyon hasonlítanak arra, amit a Digitális Otthon Programban is megfogalmaztak: a nagyarányú hálózatfejlesztés.

Lehetünk azonban bármilyen jó szolgáltatók és fordíthat az ország még oly sok fejlesztési forrást a hálózatokra, ha a piac gyengélkedik. A telekommunikáció a kezdetektől fogva a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparága, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás egyik motorja nemcsak Magyarországon, hanem Európában és más földrészeken is. Ma már adottságként tekintünk a közel 100 százalékos mobiltelefonos lefedettségre, amire nagyon sokat költöttek a mobilszolgáltatók, ám a villámgyors fejlődés csak akkor nem áll le, ha a telekommunikációs iparág továbbra is sok pénzt tud költeni beruházásokra.

Az is fontos igazság, hogy a szélessávú szolgáltatások terjedéséhez nem elegendő az infrastruktúra kiépítése. Legalább olyan fontos, hogy megfelelő tartalom álljon a potenciális felhasználók rendelkezésére, továbbá legyen igény, érdeklődés a szolgáltatások iránt. Az internet eddig ugyanis hiába vált milliók számára közművé, legalább ugyanennyien vannak, akik egyáltalán nem ismerik, sőt elutasítják használatát, elzárva ezzel maguk elől a fejlődés, a gazdasági előrelépés egyik lehetséges útját.

Az Új Széchenyi terv 20 milliárd forint támogatást különített el a szélessávú körzethálózati fejlesztések ösztönzésére. Véleményem szerint legalább ilyen fontos lenne egyrészt az internetképes eszközökhöz, notebookokhoz, táblagépekhez, okos telefonokhoz való hozzájutás segítése a lakosság alacsonyabb jövedelmű tagjai körében, másrészt pedig egy komplex tájékoztató program beindítása, amely minden állampolgár számára világossá teszi, hogyan járulhat hozzá életminősége javításához az internet. Át kell törnünk azt az üvegfalat, amely a magasabb keresetű, jobb iskolázottsággal bíró rétegeket elválasztja a szegényebbektől, be kell vonnunk őket is a XXI. század gazdasági vérkeringésébe!

Beck György,

a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke