Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség

A bizalom helyreállítása, az államháztartás reformja és az ágazati szerkezet átalakítása szükséges ahhoz, hogy az ország finanszírozása helyreálljon és fenntartható növekedési pályára kerüljön a magyar gazdaság - írja Mellár Tamás egyetemi tanár, az MTA doktora.
NAPI, 2012. január 3. kedd, 08:34
Fotó: Napi.hu

A magyar gazdaságot közelről figyelő szakértők túlnyomó többsége számára teljesen egyértelmű, hogy egy új gazdaságpolitikára van szükség. S nemcsak azért, mert az IMF-fel és az Európai Unióval való készenléti hitelmegállapodásunknak ez elengedhetetlen feltétele, hanem azért is, mert (1) a magyar gazdaság működése csak külső források egyre intenzívebb bevonásával biztosítható, (2) a gazdasági növekedési ütem végletesen lecsökkent, (3) az ország gazdasági teljesítményével szembeni bizalom igen erősen megcsappant külföldön és belföldön egyaránt.

Az új gazdaságpolitikának mindenekelőtt a bizalmat kellene helyreállítania. Ez pedig csak úgy tehető meg, ha világos, jól követhető, szakmailag megalapozott programot tesz le az asztalra a kormány, amelynek lépéseit és teljesülését a gazdasági szereplők folyamatosan ellenőrizni tudják. A célok és eszközök összehangolásának komoly hatástanulmányokon kell alapulnia, amely a várható kedvezőtlen mellékhatásokat is megmutatja. Az új gazdaságpolitikának tartózkodnia kellene a nem konvencionális eszközök alkalmazásától, mert azok az eszközök a bizalmat rombolják és a bizonytalanságot növelik és így kontraproduktív hatásúakká válnak. Jó példa erre a különadók és a magánnyugdíjpénztár államosításának esete: az állam hiába próbálta ezekkel az eszközökkel jelentősen csökkenteni a költségvetési deficitet és az államadósságot, az adósságállomány mégis növekedett, mert a bizalomvesztés következtében a kamatláb jelentősen megemelkedett, miközben a forintárfolyam és a növekedési potenciál számottevően gyengült.

Az új gazdaságpolitika kialakításához a rövid és középtávú növekedési pálya rögzítése alapján lehet hozzákezdeni. A fenntartható pálya ugyanis kijelöli mind termelési, mind felhasználási oldalról a szükséges gazdaságpolitikai lépéseket. A fenntartható növekedés meghatározásához azonban nemcsak azt kell szem előtt tartani, hogy a világgazdasági helyzet egyre kedvezőtlenebbé válik a közeljövőben, hanem azt is, hogy a magyar gazdaság működését súlyos szerkezeti problémák terhelik. Ezek közül az egyik elég nyilvánvaló és sokat emlegetett terület: az államháztartási rendszer. Ennek reformja elkerülhetetlen és immáron elodázhatatlan. Sajnálatos módon azonban az adott helyzetben az egyes alrendszerek (nyugdíjrendszer, oktatás, egészségügy stb.) átalakítása nem koncentrálhat csak a hatékony működésre, hanem a lehető legnagyobb megtakarításokat is szem előtt kell tartani.

A másik fontos terület, amelyről azonban kevés szó esik, ez a nem megfelelő ágazati szerkezet. Látszólag fejlett ágazati struktúra alakult ki a rendszerváltozás utáni Magyarországon, azonban ez nincs így. Hiába van egy fejlett gépipari szektorunk, amely jelentős exportteljesítményt nyújt, ha ennek importtartalma nagyon magas, ugyanakkor a hozzáadottérték-részesedése alacsony. Ráadásul a dinamikusan növekvő szektorokban mindez szintén általános problémaként fogalmazható meg. Éppen ezért arra lenne szükség, hogy a gazdaságpolitika tudatosan változtasson ezen a helyzeten, hathatósan támogassa a szerkezetváltást, azon szektorok előretörését, amelyek élenjárnak a magas hozzáadottérték-tartalom és a saját bázisú export előállításában. Itt elsősorban a mezőgazdaság, élelmiszer-gazdaság, gyógyszeripar, gyógyászat, turizmus, megújuló energia jöhet számításba.

A harmadik komoly szerkezeti probléma a vállalkozásoknál található. A gondok itt két síkon jelentkeznek: egyfelől a kis- és nagyvállalkozások, másfelől pedig a hazai és a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások vonatkozásában. Az első probléma egy piaci, versenyszabályozási kérdés, nevezetesen hogy a magyar gazdaságban igen sok piacon erőfölényes helyzet alakult ki, ami gátolja a kisvállalkozások piacra lépését és a hatékony piaci működést. A gazdaságpolitikának ezen a területen egy, a korábbinál sokkal hatékonyabb piaci szabályozást és piacépítést kellene kialakítania. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítására korábbiakban alkalmazott eszközök látványosan csődöt mondtak, tehát célszerű lenne új megoldásokat keresni. Ilyenek lehetnek például az új vállalkozói együttműködési formák (szövetkezetek, társaságok) kialakításának állami támogatása vagy a kistérségi fejlesztési központok felállítása és működtetése.

A másik probléma, a külföldi vállalkozások dominanciája az egyes szektorokban és magában a gazdasági növekedésben is, amely azt eredményezte, hogy a felhasználható jövedelem (GNI) kevésbé dinamikusan nőtt, mint a bruttó hazai termelés (GDP). Ennek a helyzetnek a rendezésére az nem jó megoldás, hogy megnehezítjük vagy egyenesen ellehetetlenítjük a külföldi vállalkozások helyzetét, és háborús helyzetet alakítunk ki. Az új gazdaságpolitikának ki kell egyeznie a külföldi tőkével, hosszú távra garantálni működésük feltételeit. Ugyanakkor viszont megkövetelni tőlük a hazai beszállítói arány növelését, s keményen korlátozni az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét. Ebben az esetben is kiemelt fontosságú a piacépítés, a kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése, mert az sem lehet elfogadható megoldás, ha az elutált külföldi vállalkozó helyett a hazai nagytőke kerül monopolpozícióba az egyes piacokon.

Az adóterhek átalakítása tekintetében minden bizonnyal a legfontosabb feladat az adórendszer egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése, az átlátható és jól követhető adóztatás megteremtése. E területen sajnos semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt másfél évben. Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy az adókulcsok csökkentésével lehet növelni a versenyképességet. Csak a stabil és kiszámítható adóztatással lehet nagyobb gazdasági teljesítményeket kicsikarni a gazdasági szereplőktől. S végezetül le kell számolni azzal a másik tévhittel is, miszerint a magas jövedelműek adóinak csökkentése révén indítható be a gazdasági növekedés. Stabil, hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés megteremtéséhez a belső piacok és a hazai termelés fejlesztésére van szükség (figyelembe véve az elhúzódó nemzetközi válságot). Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha a szélesen értelmezett középosztály helyzete stabilizálódik és gazdasági aktivitása megnövekszik. Az új gazdaságpolitikának tehát a középosztályt kellene középpontba állítani, számára kellene lehetőségeket teremteni.

Mellár Tamás egyetemi tanár, az MTA doktora



HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2012.02.01 12:01

@yooseph: Nem, miért is kéne - amiatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

yooseph, 2012.02.01 11:54

Vajon most, hogy a csehek nem írták alá az új uniós gazdasági szerződést lehet-e őket nácizni, mint hazánkkal tették amikor Orbán annyit mondott, hogy ő ezt nem írhatja alá felhatalmazás nélkül?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jedii, 2012.01.31 15:46

@Fenyvesi666: Elég ,ha csak megnézed a közüzemi díjainkat és összehasonlítod a nyugatiakkal! Ott az elmúlt 20 évben nem mertek úgy emelni ,mint itt ,de az itteni profitokból pótolták rendesen!!

A világ meg olyan sajnos ,hogy az emberek felfelé nyalnak ,lefelé meg nyomnak ! Ez az emberiség egyik legrohadékabb tulajdonsága !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fenyvesi666, 2012.01.31 15:23

Jedi lovag!
Már majdnem dobtam egy hátast 2 hozzászólásod után és tökéletesen egyetértettem Veled! Aztán megint visszatértél az értelmetlen halandzsához! Szegény Németország és Franciaország mindent megtesznek, hogy végre beinduljon a közép és kelet EU országok gazdasági fejlődése.Egy csapatban játszva közös érdek,hogy nyerjen a csapat.
A profit leszívásról és pénzszivattyúról meg hallottál valami badarságot és elhitted.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jedii, 2012.01.31 15:23

@RealMan: Az elmúlt 500 "gagyi" év,ez a történelmünk eredménye!!..Csak 1541-ig voltunk azok ,akiket tiszteltek ,azután nem !..,.ha tetszik ez ,ha nem..,.csak az a kérdés még 500 évig hagyjuk,vagy legalább megpróbálunk az adott keretek között valamit tenni..??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html