Gerőcs Tamás: Komoly áldozatot hoztak a lettek az euróért

Lettország jövő januártól az eurózóna tagja szeretne lenni, ehhez várhatóan teljesíti is a maastrichti kritériumokat. A közös térség viszont megosztott a további bővítéssel kapcsolatban, főleg a franciák félnek egy újabb orosz offshore-paradicsom megjelenésétől.
Gerőcs Tamás, 2013. április 26. péntek, 14:01
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az eurózóna szétesésére fogadóknak jövőre csalódniuk kell, januártól ugyanis a közös térség jó eséllyel egy újabb taggal bővül. A tizennyolcadik felvételi kérelmet Lettország nyújtotta be márciusban, és bár Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke biztató szavakkal illette a balti ország erőfeszítéseit, néhány megfigyelő szerint közel sem garantált a zökkenőmentes csatlakozás. Rompuy propagandacélokra is felhasználta a lett kérelmet, a Financial Timesnak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy ismét sorban állnak az országok eurózóna-tagságért (Lettország mellett 2015-ös csatlakozást irányoz elő Litvánia, illetve a lengyel kormányban is felmerült a csatlakozási kérelem benyújtása).

Látszólag minden rendben

A formai követelményeknek Lettország megfelel, az ország államadósság-rátája a GDP 45 százaléka, költségvetési hiánya tavaly 1,9 százalék volt. Az eurózóna növekedési statisztikáin is tudna mit szépíteni a mindössze 2 millió lakosú ország, ahol tavaly 5,6 százalékos GDP-bővülést értek el. Igaz, volt honnan felhozni a teljesítményt, hiszen a 20082009-es válságévekben a lett GDP esett a legnagyobbat az összes uniós tagállam közül, több mint 25 százalékot. Jelenleg a válság előtti jövedelmi szinttől mintegy 20 százalékkal marad el a mutató. Lettország kérelmét többek között azért nem támogatja néhány eurózónatag amelyek jóváhagyása nélkül nem lesz ratifikálható a csatlakozási szerződés −, mert attól tartanak, hogy a hírhedt lett költségvetési kiigazítást példaértékűnek fogják tekinteni az uniós szervek és hasonló belső leértékelésre alapozott modellel kell rendbe hozni saját gazdaságukat.

Mivel Lettországnak eddig sem volt önálló árfolyampolitikája, hiszen a 2004-es uniós csatlakozás óta az euróhoz köti fizetőeszközét, a latot, így a 2008-as kiigazítást drasztikus belső leértékeléssel tudta csak kezelni. Ennek keretében a közalkalmazotti béreket 30-40 százalékkal, a versenyszféra béreit 20-25 százalékkal kellett leértékelni. A munkanélküliségi ráta hirtelen 25 százalék fölé ugrott. Ilyen súlyos belső kiigazításra egyetlen uniós tagállamban sem került sor.

Az uniós csatlakozást nagyon megszenvedték

A lett válság oka sokban hasonlított a magyaréhoz. Az ország gazdasági fejlődését az uniós csatlakozást követően a hirtelen hitelexpanzió alapozta meg. Mivel a lat kötve volt az euróhoz, a lettek árfolyamkockázat-mentesen jutottak hozzá svéd és finn bankok jóvoltából rendkívül kedvezményes devizaalapú lakáshitelekhez. A lett háztartások ebben az időszakban rendkívüli mértékben eladósodtak, hiteleik 80 százalékát elsősorban euróban, kis részben svájci frankban vették fel. A bankrendszer hitelállománya 18 milliárd euróra nőtt, ezért a devizalejáratok törlesztésére Rigának 2008-ban 7,5 milliárd eurós segélycsomagot kellett kérnie az IMF-től és az Európai Bizottságtól.

A lett sokkterápiára azért került sor, mert az árfolyam csatornán keresztül nem sikerült egyensúlyba hozni a felduzzadt folyó fizetési hiányt, ezért az ország pénzügyi egyensúlyát csak az említett belső leértékeléssel lehetett kezelni. E programnak ugyanakkor nem volt meg a politikai támogatottsága a társadalomban, ahol emiatt az eurócsatlakozás sem népszerű gondolat. A lakosság kétharmada nem venné át a közös fizetőeszközt és a kiigazító programot sem támogatta.

Nemcsak a franciákat kell győzködni

Néhány uniós tagállam is rossz szemmel nézi a lettek pénzügyi programját. A franciákat például nemcsak a súlyos megszorítások precedens jellege zavarja, hanem a lett bankrendszer egyéb anomáliái is.

Lettországra Párizsban úgy tekintenek, mint a "Baltikum Ciprusára". Az ország ultraliberális pénzügyi szabályozása és kulturális közelsége miatt az orosz megtakarítók egyik hagyományos Mekkája, ráadásul a tavaly kirobbant ciprusi válság óta különösen látványos lett a kis balti ország kedveltsége az orosz felső tízezer körében. Az Európai Bizottság idén januárban már figyelmeztette Rigát a ciprusi hatásra, az ECB becsült adatai szerint ugyanis a lett bankbetétek felét oroszok birtokolják. A lett kormány ezért a csatlakozási kérelmével egy időben elkezdte pénzügyi felügyeleti rendszerének szigorítását, ám ez egyelőre főleg a ciprusi pénzátmenekítés miatt látszatintézkedésnek hat Párizs szemében. Csak tavaly 17 százalékkal nőtt a nem rezidensek (főleg oroszok) betéti állománya.

A lett miniszterelnök április végén azért látogatja meg Francois Hollande francia államfőt, hogy támogatást kérjen a lett eurócsatlakozáshoz. A párizsi pénzügyminisztériumra hivatkozva a Financial Times úgy tudja, hogy a franciák nem elutasítóak, csak a 2014. januári dátumot tartják túl korainak. Az ECB és az EB júniusban válaszol majd hivatalosan a lett kérelemre. Annyi sejthető, hogy zöld jelzést adnak a csatlakozásra, de azt kérni fogják, hogy a lett kormány a lakosságot sokkal pontosabban tájékoztassa az euró átvételének részleteiről.

A legkényesebb kérdés az infláció alakulása lehet, e téren ugyanis rosszak a szomszédos Észtország tapasztalatai, ahol a 2009-es csatlakozás előtti 2,7 százalékos éves árindex a csatlakozást követő hónapokban 5 százalék fölé ugrott. A rigai kormány egyelőre optimista, az eurószkeptikusokat azzal próbálja meggyőzni, hogy a devizahitel-kockázatokat hosszú távon csak az euró átvételével lehet kiküszöbölni, máskülönben a kötött árfolyamrendszer miatt újabb népszerűtlen belső leértékelésre lehet szükség.

Gerőcs Tamás


Napi grafikonok

HOZZÁSZÓLÁSOK