Az amerikai makroelemzők jelenleg 60 százalékos esélyt adnak annak, hogy a Fed kétnapos ülését követően ma újabb kvantitatív lazítási programot jelenthet be az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet a Reuters felmérése szerint. Azonban ha csak piaci logikával közelítünk a témához, akkor úgy tűnik, erre jóval kevesebb esély lehet. Ennek oka, hogy jelenleg sokéves csúcsokon tartózkodnak a részvényárfolyamok. Az amerikai monetáris politikát nyilván nagyon leegyszerűsített szemlélet egyszerűen a részvényárfolyamokon keresztül vizsgálni, azonban az egyszerűség sokszor a célravezető is lehet.

A Fed a 2007-es hitelválság kirobbanása óta eddig csak akkor nyúlt a kvantitatív lazítás eszközéhez, amikor igazán nagy baj volt a gazdaságban, s ez a részvényárfolyamokon is éreztette hatását. Ez érthető, hiszen az amerikai háztartások vagyonában nagyon fontos elemet képviselnek a tőzsdei részvények, nem csak a közvetlenül a lakosság által birtokolt részvényeken keresztül, de a különböző részvényalapú megtakarítási formák elterjedése miatt is, legyen szó nyugdíjalapról, vagy hagyományos befektetési alapokról. Ha a részvénypiac emelkedik, a háztartások vagyona nő, a növekvő vagyon tudata pedig értelemszerűen élénkítő hatású, hiszen pozitív hatással van a fogyasztásra is.

A hatékony piacok elmélete szerint az árfolyamokban minden információ tükröződik, amely az adott termékkel kapcsolatban a piaci szereplők - legyenek azok bennfentesek, vagy sem - rendelkezésére áll. A történelem azt mutatja, hogy az S&P 500-as részvényindex teljesítménye viszonylag kis eltéréssel leköveti az amerikai gazdaság teljesítményét, s ez alapján dacára a munkaerő piac problémáinak jelenleg nincs olyan nagy baj az amerikai gazdaságban, amely további stimulus bevezetését indokolná.

Mivel az összefüggés létezik, ezért igazából mindegy, hogy attól esnek nagyot a részvényárfolyamok, hogy negatív folyamatok indulnak be a gazdaságban, vagy attól indulnak be a negatív folyamatok a gazdaságban, hogy esnek a részvényárfolyamok (régi kérdés, hogy az 1929-es krach okozta-e a Nagy Gazdasági Válságot, vagy a Nagy Gazdaság Válság okozta a krachot).

Kapcsolódó

S&P 500 és Fed akciók
Kép: Alfatrader



A fenti grafikonon jól látszik, hogy a Fed kvantitatív lazítási programjai mindig egy-egy jelentősebb piaci lejtmenethez kötődtek az elmúlt években. A QE1 20108 novemberi megindulása a Lehman csődjéhez köthető piaci pánik idején történt. A QE2 program ugyan 2010 őszén indult, azonban a 2010 augusztus végén Jackson Hole-ban elmondott Bernanke beszéd már ennek részeként értelmezhető, hiszen a Fed elnök itt jelentette be az akciót és annak részleteit. A hozamgörbe kiegyenesítését célzó Operation Twist akció beindítása is egy komolyabb részvénypiaci áreséshez kapcsolódik, az amerikai államadósság leminősítése okozta rövid medvepiac végét jelentette az akció beindítása. Megjegyzendő, hogy ekkor a komolyabb problémák az európai bankrendszerben és tőzsdéken jelentkeztek, s a kulcsot a helyzet rendezéséhez először a koordinált jegybanki akciók jelentették, amellyel dollár likviditást biztosítottak az európai bankoknak, majd az ECB részéről megindított LTRO program adta a további lökést a felfelé íveléshez.

Röviden összefoglalva, hiába várják sokan, hogy ma a Fed ülést követően a kvantitatív lazítás harmadik körének beindítását jelentik be, erre a tőzsdei árfolyamok alapján jelenleg kicsi esély mutatkozik.