"Pénz nélkül élet pénz nélkül nincsen

Pénz nélkül meghal a föld

És Dubaiban sem lenne ennyi zöld"

Lovasi András

Az elmúlt pár évben számos cikket, publicisztikát olvashattunk már a bizalom fontosságáról a gazdaságpolitika sikerességével kapcsolatban. Nem kérdéses, ha nincs bizalom egy országgal, egy piaccal szemben, akkor onnan elfordulnak a befektetők, nem lesz növekedés. De vajon csak ennyiről van szó?

Az elmúlt napokban végeztem egy kis közvélemény-kutatást a kollégáim között. A kérdés: mi a modern társadalom, gazdaság működésének legfontosabb alapja − tíz válaszból lehetett választani. Több mint százan válaszoltak és messze a legtöbb szavazatot a bizalom kapta (43 százalék), a második helyre került a pénz (19 százalék) és harmadik helyre a kultúra (12 százalék), utána a kapzsiság (11 százalék). Bár a felmérés semmilyen tudományos közvélemény-kutatási feltételnek nem felel meg, mégsem nélkülözi a tanulságokat.

Kép: Napi Gazdaság, Katona Vanda

Nézzük először a pénzt. Kezdő közgazdászhallgatók számára is evidencia, hogy "mi urunk a pénz" (Ady Endre) nélkül a modern társadalmak, de már a római birodalom sem tudott volna működni. Képzeljük el egy pillanatra, hogy a mai áru- és szolgáltatáscserét pénz nélkül, a cserekereskedelem eszközeivel kell lebonyolítani: vajon mit adhatnánk a Microsoftnak vagy az Apple-nek a termékeikért cserébe?

A II. világháború utáni hiperinfláció időszaka megmutatta, hogy értékálló pénz hiányában pillanatokon belül kialakulnak azok az értékmérők, forgalmi eszközök, amelyek betöltik a pénz funkcióját. Legyen az éppen tojás vagy a klasszikus arany. A pénz misztifikálása, a realitásoktól elszakadó imádata súlyos társadalmi problémák forrása, de ez nem jelenti, hogy pénz nélkül is lehetne működtetni a modern társadalmakat, gazdaságokat.

Ellentétben a pénzzel, a bizalmat le lehet rombolni egy társadalomban, gazdaságban. Gondoljunk bele, hogy az ősközösségi társadalomban az emberek ugyan sokszor csak tapasztalati alapon, de pontosan tudták, hogy a körülöttük lévő világ milyen szabályszerűségek szerint működik. Ráadásul e tudás nagyjából mindenkinek a birtokában volt. Ehhez képest a modern világban az átlagember azon áruk, szolgáltatások zömét, amelyek meghatározzák a mindennapjait, saját maga nem tudná előállítani, de még csak megjavítani sem, ha valami elromlik. Minél bonyolultabb világban élünk, annál fontosabb, hogy a mindennapok működésébe vetett bizalom ne kérdőjeleződjön meg.

Ugyan Murphy megmondta, hogy "ami el tud romlani, az el is romlik", de mégis felülünk a repülőgépekre, autóba, buszra, hajóra, biciklire szállunk. Bízunk benne, hogy ezek a szerkezetek, amelyek működésével a mindennapok embere egyáltalán nincs tisztában, működnek. Természetesen akadnak kivételek, de ezek számossága olyan csekély, hogy az alacsony valószínűségekre alapozva a legtöbb emberben fel sem merül, hogy ne bízna a különböző közlekedési eszközökben. Százszámra, ezerszámra lehetne folytatni a hasonló példákat akár az egészségügy, az energiatermelés, az élelmiszer-előállítás területéről.

A bizalom pedig fura jószág. Ha elromlik az autóm, akkor nemcsak a saját autómmal szembeni bizalmam kérdőjeleződik meg, hanem úgy általában is csökken minden autóval szembeni bizalom. Ha a szomszédról kiderül, hogy hajlamos csalni a kártyában, akkor lehet, hogy a levelek átvételét sem merjük rábízni, amikor elutazunk. Nyugodtan kijelenthető, hogy az élet bármilyen területén akár a legkisebb, alaptalan kétség merül fel valakivel szemben, az a teljes tevékenységével szembeni bizalomvesztést okozhatja. Ráadásul a bizalmat pillanatok alatt lehet elveszíteni, de gyakran egy élet sem elég, rá hogy visszaszerezzék.

A nagy üzleti szervezetek ezért is költenek horribilis pénzeket arra, hogy helyreállítsák az esetleges velük szemben megingott bizalmat. Nincs az a marketingköltség, amit sajnálnának, ha a bizalom visszanyeréséről van szó. Hasonlóképpen működik az állam is, amely szükségképpen bizalmatlanságunk legfőbb tárgya. Amiatt szorul ebbe a nehéz szerepbe, mert bizonyos feltételek mentén uralkodik felettünk, kötelező viselkedésmintákat ír elő számunkra, tevékenysége pedig az élet minden területére kiterjed.

Ez viszont azt is jelenti, hogy az állam számára kiemelt fontosságú a bizalom megtartása. Ha a rendőr méltatlanul jár el egy közlekedési bírságolás során, akkor a polgár bizalomvesztése kiterjed az adóhatóságra is. Ha az állam visszaél szabályozási monopóliumával, ha kiszámíthatatlanul viselkedik, ha előjogokra tart igényt, ha erőszakszervezeteit a saját állampolgárai szolgálata helyett velük szemben használja fel, akkor az állampolgárok bizalma elvész és ennek megfelelően fognak viselkedni. Hajlamosabbak lesznek a szabályok figyelmen kívül hagyására, nem fizetik be az adót, és a bizalomvesztés tárgyától egészen eltérő területeken is passzív ellenállásra vagy nyílt szabotázsra rendezkednek be az állammal szemben. Márpedig minél többen teszik magukévá ezeket a viselkedési mintákat, annál reménytelenebb bármilyen, akár a legjobb szándékú gazdaságpolitika sikerre vitele.

Egy eredményes gazdaságpolitikához nem elég csak a gazdasági szereplők bizalma, bizalom nélkül biztosan minden gazdaságpolitika kudarcra van ítélve.

 

László Csaba

a KPMG szenior partnere, volt pénzügyminiszter