A személyi kölcsönök minősítésére készül az MNB

Az új személyi kölcsönök állománya az utóbbi években nagyot nőtt, számos, a piacon megjelenő nemkívánatos gyakorlatot hozva magával. Bár a következő hónapokban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását célzó THM-limit hathatós segítséget nyújt az adósoknak, a veszélyhelyzetet követő időszakban továbbra is a verseny erősítése lesz indokolt. E célból az MNB a Minősített Fogyasztóbarát termékkör személyi kölcsönökre való kiterjesztése mellett döntött, ami hozzájárulhat a verseny élénkítéséhez és a kamatfelárak mérséklődéséhez.
Napi.hu, 2020. április 13. hétfő, 14:12
Fotó: Getty Images

Palicz Alexandr, Tóth Tamás, Tringer Zsófia

A fogyasztási célú hitelek piacán a válság előtti időszakhoz képest a szabadfelhasználású jelzáloghitelek visszaszorulása és a személyi kölcsönök térnyerése figyelhető meg. A személyi kölcsönök folyósításának volumene 2019-ben mintegy 20 százalék nőtt, mely több mint 550 milliárd forint folyósított összeget jelentett. E termékek tehát egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások finanszírozásában.

A koronavírus-járvány által okozott bizonytalanságban pedig még fontosabbá vált, hogy a személyi kölcsönök piaca hatékonyan lássa el feladatát, és kedvező áron, átlátható feltételekkel biztosítson kiszámítható finanszírozást a háztartásoknak. A következőkben az ennek biztosítására vonatkozó lehetőségeket vizsgáljuk meg.

A személyi kölcsönök alapvető jellemzői, hogy fedezet nélkül, akár rövid futamidővel, magasabb kamat mellett biztosítanak finanszírozást a hitelfelvevőknek.

A hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönök 75 százalékának szerződéses összege meghaladta a 700 ezer forintot, futamideje a három évet, a hitelfelvevő(k) összevont jövedelme pedig a 160 ezer forintot. A banki hitelezés mellett korlátozott volumenben, kisebb összegű személyi kölcsönöket folyósítanak a pénzügyi vállalkozások is, jellemzően magasabb kamattal, kockázatosabb ügyfélkörnek.

A személyi kölcsönök felfutását több nemkívánatos piaci gyakorlat és jelenség követte:

  • e termékek kamatai jelenleg indokolatlanul széles sávban szóródnak,
  • a banki forrásköltségekhez mért kamatfelárak pedig nemzetközi összehasonlításban is magasak.

A jelenség egyik fő oka a piac magas fokú koncentráltsága, így a versenyből fakadó pozitív hatások kevésbé érvényesülnek, magasan tartva a felárakat.

A termékek átláthatóságát, illetve a fogyasztói tájékozódást hátráltatja az intézmények eltérő árazási struktúrája, ami miatt sok esetben az ügyfelek számára egyes díjtételek nem kellően átláthatók.

A problémát fokozza, hogy az egyre népszerűbb profitorientált összehasonlító oldalak - működési modelljük miatt - a találati listában előre sorolhatják egyes hitelnyújtók ajánlatait, valamint sokszor nem pontos ajánlatokat mutatnak. Nem megfelelő ügyfél-tájékoztatás esetén egyre gyakrabban azonosítható továbbá, hogy olyan hitelcélra vesznek fel személyi kölcsönt, amelyre kedvezőbb feltételekkel elérhető, célzott felhasználású, fedezett finanszírozási konstrukció szintén alkalmas lenne (például lakáscélú hitel). Az adós és a hitelező számára is kiemelt kockázatot jelenthet az, ha a jelzáloghitelhez előírt önerő biztosítása személyi kölcsönből, az adós saját forrású pénzügyi hozzájárulása nélkül valósul meg.

A pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontból is elégtelen verseny nyomán a személyi kölcsönök piacán elérhető olcsóbb termékek nem tudják kiszorítani az azonos feltételekkel rendelkező, drágábban árazottakat, ezt az összetételhatások, így például a fogyasztók kockázatosságának hitelnyújtónkénti esetleges eltérései sem magyaráznak érdemben.

E problémákat megfelelően kezelheti a lakáshitelek piacán már sikeresen alkalmazott termékminősítés. A Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) konstrukció átterelheti a piacot az intenzívebb verseny, az alacsonyabb kamatfelárak, az átláthatóbb tájékoztatás és a magasabb minőségű ügyfélélmény biztosítása irányába. A minősítés a személyi kölcsön piac digitális átállásának ösztönzését is szolgálhatja, ami - a verseny élénkítése mellett - a költségmegtakarítás révén a bankok hatékonyságát is növelheti, illetve a kamatfelárakat is csökkenheti. Ennek fontosságát a mostani járványhelyzetben a fizikai jelenlétet igénylő hitelezési folyamatokban látható fennakadások is alátámasztják.

A személyi kölcsönök és az alacsonyabb kamatfelárak szerepe a koronavírus-járvánnyal összefüggő negatív gazdasági események hatására még fontosabbá válhat. Ennek megfelelően az MNB javaslatával összhangban a kormány 2020. március 18-án az új fedezetlen hitelügyletekre, így a személyi kölcsönökre is a jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékkal meghaladó THM (teljes hiteldíjmutató) maximumot írt elő. A THM-korlátozás 2020. december 31-ig érvényes, ezt követően a szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott THM-érték válik irányadóvá. Az intézkedés célja az átmeneti fizetési nehézségekkel szembesülő adósok megsegítése, illetve a háztartások likviditásának biztosítása a veszélyhelyzet alatt.

Ennek kapcsán egyrészt fontos biztosítani, hogy az új személyi kölcsönöknél a törlesztési kötelezettségek 2021. január 1-tő várható növekedése miatt az adósok ne szembesüljenek túlzottan magas kamatemelkedéssel, és megfelelő információkkal rendelkezzenek a törlesztőrészletek jövőbeli alakulásával kapcsolatban. Másrészt várhatóan a THM-limit megszűnését követően is fontos szerepük lesz a személyi kölcsönöknek a háztartások likviditási nehézségeinek áthidalásában és fogyasztási céljaik elérésében. Emiatt a jövőben folyósított kölcsönöknél a korábbiaknál is fontosabb szerepe lesz a hatékonyan működő piacnak, valamint a fogyasztóbarát kamatfeláraknak és tájékoztatásnak.

A Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek megjelenése a személyi kölcsönök piaci versenyének élénkítésén és a pénzügyi stabilitás támogatásán túl a megváltozott gazdasági helyzetben segítheti a háztartások likviditásának fenntartását. A minősített termékek széles körű elterjedése nemcsak az átlátható feltételek és transzparens tájékoztatás, hanem a bankok által jelenleg alkalmazottnál alacsonyabb kamatfelárak és a digitalizációs folyamatok fejlesztése útján is támogatná e célokat.

A szerzők az MNB munkatársai.

HOZZÁSZÓLÁSOK