Az áramszolgáltatók tőzsdei bevezetésével, a bankpapírok zömének a fő tulajdonosok (MKB, K&H, Budapest Bank) általi felvásárlásával, az erőművek többségének (Bakony, Pécs) ellehetetlenülésével igencsak megritkult a tőzsdén kívüli (OTC) részvénypiac. A megmaradt papírok közül azokat, amelyek biztos osztalékfizetők, továbbra is keresi az a néhány megszállott, aki megmaradt a piacon. Ezek között profi alapkezelők éppen úgy találhatók, mint az egyetemista korból alig kilépett, ám a közgyűlésre járást szinte hobbiból űző, elszánt magánbefektetők. Az OTC-részvények köre jószerével három papírra olvadt, a túlnyomórészt az RWE kezében lévő Mátrai Erőmű, a jórészt a menedzsment, illetve az egykori nádudvari kukoricatermesztési rendszerhez kapcsolódó agrárcégek által birtokolt KITE Rt. és az 50,1 százalékban az Italgas, 45 százalékban az RWE-csoport által ellenőrzött Tigáz Rt. papírjai tűnnek fel – elvétve – a piacon. Mindhárom még szelvénnyel forgó részvény ára meghaladja a névértéket, a Tigázé – a befektetési szolgáltatók múlt heti jelentéseinek összesítése alapján – 125 százalékon áll. (Igaz, ezen az áron mindössze 300 részvény cserélt gazdát.) A Mátrai Erőmű tavaly a 34,2 milliárdos jegyzett tőkére 5 milliárd 680 milliós eredményt produkált és az igazgatóság azt javasolja, hogy – 1,3 milliárdot az eredménytartalékból is felhasználva – 20 százalékos osztalékot fizessen a közgyűlés. A KITE Rt. (a három közül ez a legritkább papír) a mezőgazdasági gépek kereskedelméből ért el tavaly 76,6 milliárdos árbevételt, és 1,4 milliárdos jegyzett tőkéjéhez képest szinte mesebeli, 1,541 milliárd forint adózott eredményt. Az eredmény kilenctizede tartalékba kerül (saját tőkéje 6,37 milliárd forint), az igazgatóság 13 százalékos osztalékot javasol. Csütörtökön tartotta Hajdúszoboszlón éves közgyűlését a jelentős kisbefektetői körrel is rendelkező Tigáz Rt. A Magyarország területének egyharmadát ellátó gázszolgáltató tavaly 101 milliárdos árbevételből 5,85 milliárd forint adózott eredményhez jutott. Az igazgatóság a korábbi évek gyakorlatával szakítva nem az egész eredményt, csupán annak kétharmadát javasolta kifizetni, a közgyűlés részvényenként 240 forint (összesen 4,08 milliárd forint) kifizetéséről döntött. A fizetés kezdőnapja július 15. A látszólagos „fukarság” oka valószínűleg az lehet, hogy a Tigáz a Moltól 17 milliárd forintért, valamint 3,6 milliárd forint hitelt átvállalva megveszi a Molgáz, a Turulgáz, a Zsámbékgáz és a Gerecsegáz többségi pakettjét. (Az ügylethez még a Magyar Energia Hivatal pecsétje szükséges.) Ezzel 150 ezer fogyasztóval gyarapszik a Tigáz ügyfélköre és mintegy 15 százalékkal nő az értékesített gázmennyiség. A vételár zömét minden bizonnyal hitelből fedezi a társaság.