Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az egyik nagyobb hazai befektetési alapunk kibocsátási tájékoztatója 94 oldalnyi száraz jogi szövegből, táblázatból, felsorolásból, listából áll. A fontosabb adatok összefoglalására szolgáló rövidített tájékoztató pedig 22 oldal, és semmivel sem emészthetőbb szöveg, mint a hosszú verzió, inkább csak annak kivágott részeiből álló mozaik. Egy véletlenszerűen kiválasztott, itthon kapható külföldi alap rövidített tájékoztatója a hazai interneten 16 oldalas jogi szöveg angol nyelven. Nem csoda, hogy bár a jegyzési íveken alá kell írni azt, hogy a tájékoztatót a befektető megismerte, túlnyomó többségük még a rövidebb verziót sem szokta elolvasni, szórólapok, a fiókalkalmazottak elmondása, egyszerű adatlapok alapján tájékozódik.
Az Európai Unióban elvileg július 1-jétől lett volna kötelező, de sok helyütt, ahogy nálunk is, még várat magára a befektetési alapokról szóló UCITS IV direktíva bevezetése, amely többek között erre a problémára nyújt megoldást. Több országban, mint Németország vagy a fontos pénzügyi központként rengeteg, hazánkban is forgalmazott alapnak kereteket adó Luxemburg, már életbe lépett. A kisbefektetők számára leglátványosabb eleme a KIID (Key Investor Information Document) bevezetése, ami egy kettő-, bonyolultabb esetekben háromoldalas hivatalos dokumentum a legfontosabb tudnivalókkal.
Az új dokumentumnál végre előírás, hogy érthetően legyen megfogalmazva, és ötféle kategóriában kell előírt információkat tartalmaznia: befektetési cél és befektetési politika, kockázati és hozamprofil, a költségek, a korábbi hozamok és végül praktikus információk, mint a kibocsátó, forgalmazó személye, elérhetőségei vagy a további információk fellelhetősége. A cél azonban nemcsak az, hogy érhetőbbek legyenek az egyes alapok, hanem az is, hogy két konstrukció KIID-adatlapjait egymás mellé helyezve össze lehessen azokat hasonlítani − teszi hozzá a Financial Times Deutschland.
Egy jelentős újítás a kockázati és hozamprofil meghatározása, ahol minden alap kockázatát egytől hétig terjedő skálán kell értékelni − a hetes a legmagasabb kockázatot jelöli. Eddig ahány ház, annyiféle skálát használtak. A kockázatot az alap hozama és öt évre visszamenőleg számított hzamingadozása alapján kell megállapítani. Sokkal világosabbá teszik az előírások a költségek bemutatását is.