A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt hetekben - természetesen az általános árcsökkenésen kívül - a legnagyobb figyelem a vállalati gyorsjelentések nyilvánosságra hozatalát övezte. A szakemberek szerint egy részvény árfolyamára a legnagyobb hatással a vállalat várható, azaz jövőbeni eredményessége van. Azok a tőzsdei kibocsátók, amelyek leginkább a befektetők érdeklődésének középpontjában állnak, általában nem szolgálnak igazán nagy meglepetéssel eredményeiket illetően, hiszen viszonylag sok részvényelemző foglalkozik jövőbeni eredményeik felmérésével. Így az esetek többségében a társaság tényleges profitja nem igazán tér el az elemzők becslésének konszenzusos (átlagolt) értékétől. Természetesen ez alól is vannak kivételek. Nyilvánostól bennfentesig Ha feltesszük azt, hogy a magyarországi részvényelemzők nagy része helyesen értékeli a vállalatokat, akkor elvileg ezen kivételeknek sem szabadna előfordulniuk. Hiszen a tőzsdei kibocsátóknak nyilvánosságra kell hozniuk minden, a részvények árfolyamát és a társaság gazdálkodását jelentősen befolyásoló információt. Az elemzőknek - vagy legalábbis többségüknek - ebből pontosan meg kellene határozniuk a várható eredményt. A következtetés nyilvánvaló: ha a társaság eredménye jelentősen eltér a becsülttől, akkor vagy az elemzők értelmezték félre a nyilvánosságra hozott információkat, vagy nem minden szükséges adat állt a rendelkezésükre. A vállalatokkal kapcsolatos vizsgálódásunkat ezúttal a részvényárfolyamok alapján kezdjük meg. A hatékony piacok elmélete szerint ugyanis a tőzsdei társaságokkal kapcsolatos tudnivalók tükröződnek a részvények árfolyamában. Az elmélet félerős változata szerint az összes nyilvános, az erős változat szerint pedig a nem nyilvános - bennfentes - információ is beépül az árfolyamokba. Feltételezve azt, hogy a kérdéses időszakban a nyilvánosságra kerülő vállalati információk, jelen esetben a tavalyi eredményadatok voltak a jelentős tényezők a részvényárak alakulásában, elvileg egy részvénynek akkor kellett volna a piaci átlagot (azaz a BUX-ot) meghaladó mértékben drágulnia, illetve veszítenie értékéből, ha a társaság eredménye jelentősen meghaladta a várakozásokat vagy elmaradt attól. TVK- és Grabo-anomáliák A Befektető jelenleg 19 tőzsdei társaságra közöl konszenzusos eredmény-előrejelzéseket. Ezen társaságok közül 8 esetében a közölt eredmény a várttól legalább 5 százalékkal tért el. Ilyen esetben elvárható, hogy a részvény árfolyama azon a napon mozduljon el jelentősen, amikor a "váratlanul" kedvező vagy kedvezőtlen számadatok napvilágot látnak. A legnagyobb eltérés a várakozásoktól a Graboplastnál volt. Az elemzők által becsült veszteség több mint 2,5-szeresét produkáló társaság részvényeinek árfolyamára azonban a jelek szerint semmilyen hatással nem volt a kedvezőtlen bejelentés, sőt a piachoz képest azóta is jól teljesít a részvény. Igaz, egyesek szerint az árfolyam régóta tartó vészes mélyrepülése azt jelzi, hogy a győri cég már nem tud kellemetlen meglepetéssel szolgálni. A másik negatív meglepetést a Zalakerámia okozhatta. A cég a legpesszimistább jóslatokra is rácáfolva, több mint 40 százalékkal múlta alul a részvénnyel foglalkozó szakemberek számításait. Árfolyama a gyorsjelentés óta mindössze 11,5 százalékkal csökkent. Az előtte levő időszakban viszont emelkedett, tehát a társaság valóban meglepetéssel szolgált. A táblázat adatai alapján a befektetők tényleg nem számítottak a rossz eredményekre. Gyökeresen eltérő képet mutat a TVK. A vegyipari társaság eredménye mintegy 23 százalékkal maradt el az elemzői várakozások átlagától. A részvény árfolyama ennek ellenére pont ellentétesen viselkedett az ilyenkor elvárhatónak. A jelentés hivatalos bejelentését megelőző két hétben 11,5 százalékot csökkent a kurzus - megjegyzendő, hogy a BUX ugyanebben az időszakban csak 2,8 százalékkal került lejjebb -, utána viszont már a piaci átlagnál jóval kisebb mértékben értékelődött le a papír. Gondolatmenetünkből az következik, hogy a TVK-ra a hatékony piaci elméletek közül az erős változat tűnik relevánsabbnak. A gyorsjelentés kedvezőtlen számai már a nyilvánosságra hozatal előtt jelentősen negatív irányba mozdították el a részvény kurzusát, tehát beépültek az árfolyamokba. (Erre utal az is, hogy az interneten több helyen már napokkal a gyorsjelentés közzététele előtt olvasható volt a várható kellemetlen hír.) Hasonlóan viselkedett a kérdéses időszakban a Zwack is. A jelentés előtti két hétben komoly erősödést mutatott a részvény árfolyama, a BUX kisebb mértékű csökkenése ellenére. A jelentés igazolta a bizakodó piaci szereplőket, a társaság a konszenzusnál 24 százalékkal magasabb profitról adott számot. A jó eredmények ezután már gyakorlatilag nem befolyásolták az árfolyamot, a részvény értéke a BUX-szal szinte hajszálpontosan megegyező százalékos értékkel csökkent. A Démász viszont a Zalakerámia forgatókönyvét produkálta, igaz, pozitív irányban. Az előre jelzettnél 8 százalékkal magasabb tavalyi profit nyilvánosságra kerülése után a papír a BUX-nál kisebb ütemben veszített értékéből. Tehát az elmélet szerint az áramszolgáltató társaság jó eredménye is meglepetés lehetett. Ugyanez mondható el a BorsodChemről is, amely a vártnál 8 százalékkal alacsonyabb eredmény bejelentése után körülbelül 7,5 százalékkal teljesítette alul a piacot. Kivételt jelent a Richter és az OTP. A gyógyszergyári részvény - dacára a kedvező vállalati eredménynek - jóval olcsóbb lett, mint korábban. A jelentés után azonban az értékvesztés alulmúlta a BUX csökkenését. Az OTP rossz szereplése viszont nem magyarázható a jelentéssel. Az eredmény elmaradása csak látszólagos, mivel a konszenzusos előrejelzés készítésekor átlagoltuk mind a konszolidált, mind a nem konszolidált eredményadatokat. Ráadásul az OTP tavalyi EPS-mutatója (részvényenkénti eredménye), amely a jelentésből kiderül, a magyar számviteli elvek szerinti eredményt tükrözi, az előrejelzések pedig az ennél várhatóan jóval magasabbat kimutató, nemzetközi elvek szerint készült beszámolóra vonatkoznak. Összességében talán annyi elmondható a piacról, hogy a gyorsjelentések alapján az összes vizsgált részvényre egységesen a hatékony piacok elmélete közül sem az erős, sem a félerős változat nem tűnik igaznak. Egyedi eseteket nézve talán a Zwack és a TVK jelzi az erős változat létjogosultságát. Itt a jó, illetve a rossz eredmény a jelek szerint már a nyilvánosságra hozatal előtt beépült az árfolyamokba. A BorsodChem, a Démász és a Zalakerámia esete viszont a félerős változatot igazolja, a piacitól eltérő teljesítmény csak az eredmények bejelentése után volt tapasztalható. LOVAS ANDRÁS