A jelenlegi nyugdíjrendszer azért lehet vonzó a pénztártagok számára, mert átlátható, követni lehet a befizetések útját. Látható a befizetések és a későbbi nyugdíj közötti összefüggés, így nagyobb a bizalom és az érdekeltség - mondta Kozek András, a Hungária Biztosító Rt. Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója a NAPI Gazdaságnak. Ebből következik, hogy már maga az a tény, hogy a nyugdíjreformot felülvizsgálják, bizonytalanságot okozhat a piacon, mert a rendszer alapjainak a hosszú távú befektetések, a bizalom és a kiszámíthatóság számítanak. A változtatások éppen ezeket az alapkövetelményeket módosítanák és ez szélsőséges esetben megrendítheti az intézményi és a külföldi befektetők bizalmát, ami hosszú távon az ország gazdaságára nézve is káros lehet. Az Aranykor, az ABN Amro Bank önkéntes és magánnyugdíjpénztárának ügyvezető igazgatója, Galgóczi Antal szerint nem kell attól tartani, hogy ezek az esetleges változások alapvetőek lennének, valószínűleg csak kisebb kiigazításokra kerül majd sor. Egyelőre úgy látszik, hogy még nincsenek konkrét tervek, inkább csak néhány lehetőség és az elérendő cél merült fel. Galgóczy Antal bizonyos abban, hogy a pénzügyi kormányzat egyik célja a megtakarítási hajlandóság támogatása lesz, ezért ha változik is valami, az kellően átgondolt és reális lesz. Valószínűleg ésszerű kompromisszumra kerül majd sor, például megszűnik az adókedvezmény, de helyette a befizetések bizonyos részével csökkenteni lehet majd az adóalapot. Berkecz Mária, a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár befektetési és gazdasági igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy az eddig nyilvánosságra hozott kormányzati tervek nem rengetik majd meg alapjaiban a rendszert. Vegyük például azt az esetet, hogy mi történne, ha a befizetések mértékét továbbra is 6 százalékban rögzítenék. Berkecz Mária szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai is közel ilyen arányú befizetéseket teljesítenek. A törvény pedig lehetővé teszi azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a befizetéseiket önkén- tes alapon 10 százalékra növelhessék. A fiataloknak ez a 6 százalék is elegendő lesz ahhoz, hogy 20-40 éves felhalmozási idejük alatt elegendő járulékalapot gyűjtsenek össze, további kiegészítésként pedig önkéntes pénztártagságot is lehet választani. A pályakezdők kötelező belépésének elvetése szintén jótékony hatással lenne, hiszen a fiatalok így több időt kapnának a döntéshez. Veszteség nem érné őket néhány évi társadalombiztosítási tagsággal, hiszen a kezdő fizetésük úgyis alacsony. Azt valóban el kell ismerni, mondja Berkecz Mária, hogy a pénztártagok tömeges belépése a magánnyugdíjpénztárakba pillanatnyilag államháztartási hiányt okoz. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a szigorú előírások és a tőzsdei bizonytalanság hatására a pénztárak 85-100 százalékban állampapírban és diszkontkincstárjegyben tartják a befizetéseiket. Vagyis ha más úton is, de visszakerül a pénz az államhoz, méghozzá hosszú távú lekötés formájában. Tíz-tizenöt év múlva várhatóan már a társadalombiztosítás is pozitív egyenleggel zár majd, mert az idő múlásával a nyugdíjak egyre nagyobb részét finanszírozzák a vegyes rendszerből. Más megkérdezett nyugdíjpénztárak vezetőinek véleménye azt tükrözi, hogy a pénztárak általában elégedettek a jelenleg működő, frissen kialakult, többpilléres nyugdíjrendszerrel. Úgy vélik, hogy a most érvényes szabályozás megfelelő, a rendszer haladó szellemű és példaértékű lehet a reformot fontolgató környező országok számára is. Arról, hogy a tavaly végrehajtott nyugdíjreform szabályozásának felülvizsgálatára munkacsoportok alakultak, általában az a véleményük, hogy amíg nem hangzik el konkrét kormányzati kijelentés a változásokról, azok irányáról, addig nincs miről beszélniük. KONDOROSI NOÉMI