Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kormány a biztosítók nyakába rakná a szabályozási anomáliákat kihasználva csaló MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) utáni kártérítési kötelezettség teljesítését. A kormányzati honlapra felkerült törvényjavaslat úgy tesz eleget az Alkotmánybíróság helyzet rendezését sürgető tavalyi határozatának, hogy kimondja, a MÁV ÁBE ügyfelei által okozott károkat a Magyar Biztosítók Szövetségénél (Mabisz) kezelt kártalanítási számla, illetve kártalanítási alap felhasználásával kell megtéríteni. A kártalanítási számla (ksz) azonban a biztosítással nem rendelkező gépjármű-tulajdonosok által okozott károk megtérítésére szolgál, a kártalanítási alapot (kalap) pedig éppen a MÁV ÁBE csődje után hozták létre, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az egyesület csődjéhez hasonló helyzetek. Az alap tehát nem létezett a MÁV ÁBE csődje idején, vagyis ebből a szempontból visszamenőleges hatályúnak tekinthető a jogszabály.

A ksz-t és a kalapot a kgfb-piacon érintett biztosítók piaci részesedésük arányában töltik fel, a MÁV ÁBE működését pedig 2008 áprilisában függesztették fel − így méltánytalanság érheti az Astra, a CIG Emabit vagy az MKB Biztosítót, hiszen olyan károkért állnának így helyt, amelyek bekövetkeztekor még nem is működtek, ráadásul más biztosítók piaci súlya is jelentősen változott az elmúlt években. Ide sorolható a Waberer Biztosító is, amelynek létrejöttét a MÁV ÁBE csődje készítette elő, a szállítmányozó cég az egyesületnél biztosította járműveit. A korábbi hírek szerint a MÁV ÁBE bedőlése éppen azzal kezdődött, hogy kiderült, a társaság lényegében nem képzett tartalékot nemzetközi károkra.