A magyar gazdaságdiplomáciai nyitás India felé egy szélesebb program része, amely Magyarország egyoldalú függőségét próbálja lazítani a centrum piacaitól. Orbán Viktor kormányfő háromnapos látogatása ennek az üzenetét kifelé, vagyis az indiai partnerek felé is arra hegyezte ki, hogy az Európai Unió (EU) válságba jutott, és egyelőre nem látszik, milyen belső piaci reformokkal sikerül megtalálni ebből a kiutat. Európa egyes régiói viszont eltérően reagáltak a válságra, és néhányuknak − így a Németország és Oroszország között fekvő Közép-Európának − sikerült túljutnia a nehezén. A magyar diplomáciai protokollban eddig kisebb hangsúlyt kapott földrajzi hivatkozásra Indiában azért kerülhetett sor, mert a Manmohan Singh indiai miniszterelnök által adott vacsorán Orbán a visegrádi négyeket is képviselte.

Külkereskedelmi szabadságharc

A gazdaságdiplomácia másik fontos célja, hogy a kiegyenlítetlen magyar külkereskedelmet − amelyen belül a kivitel csaknem 85 százaléka az EU-ba megy − a keleti nyitás keretében szimmetrikusabbá tegye. A üzletember-találkozón megfogalmazott cél szerint 2018−2020-ra a magyar kivitel 35 százalékának az unión kívülre kellene kerülnie, és ennek érdekében a gazdaságpolitika elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) külpiaci megkapaszkodását támogatja.

E nyitás keretében lehet jelentősége az indiai piacnak, hiszen az ország méreteihez képest egyelőre méltatlanul kis szerepet tölt be a világkereskedelemben. India jelenleg a világ tizenkettedik legnagyobb gazdasága, az ázsiai ország GDP-je tavaly decemberben 1872,9 milliárd dollárt ért el, de ennél is szembetűnőbb az elmúlt tíz év növekedési rátája: 2002 és 2008 között az éves átlagos növekedés 8,5 százalék volt, a csúcsot pedig a 2010−2011-es periódus jelentette 9,3 százalékos ütemével. Azóta erőteljes lassulás vette kezdetét, az idei első negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a gazdaság és a kormány előrejelzése szerint 2013−2014 között 6,7 százalékos bővülés várható.

Bővülő indiai kapcsolatok

Az indiai GDP a világgazdaság egészéhez viszonyítva 2,97 százalék. A magyar külkereskedelmi relációban az utóbbi években ennek ellenére megfigyelhető volt India szerepének dinamikus bővülése. A KSH adatai szerint 2003 és 2012 között a két ország közötti áruforgalom több mint hatszorosára nőtt, ennek ellenére India súlya a magyar külkereskedelemben még mindig alacsony, tavalyi adatok szerint a behozatalon belül 0,39 százalékos, a kivitelben 0,27 százalékos volt a részesedése. A kereskedelmi mérleg a válságéveket (2010-et és 2011-et) leszámítva végig passzív volt magyar szempontból. Tavaly az összforgalom 642,6 millió dollárt ért el, ez csaknem 20 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest.

Magyar-indiai külkereskedelem (millió dollár)
ÉvImportExportÖsszesen
2010271,1354,4625,5
2011352,9487,8840,7
2012363,9278,7642,6
Forrás: KSH

Magyarország indiai kivitelében a gépek és szállítóeszközök játszanak domináns szerepet, ezen belül a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek (a teljes export 25 százaléka), valamint az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések (a kivitel 13 százaléka). Az Indiából érkező behozatal szerkezete az utóbbi pár évben jelentősen megváltozott. A hagyományos textil- és gyapjúáruk helyét egyre nagyobb mértékben veszik át a vegyipari, elektrotechnikai, gyógyszer- és járműipari termékek. Az Indiából érkező feldolgozott termékek, például vegyi áruk aránya a teljes import 44 százalékát érik el, míg a gépek és szállítóeszközök, azon belül villamos gépek, műszerek és gépi adatfeldolgozó berendezések aránya közelíti a 10 százalékot.

A világ legnépesebb országa lesz

India gazdasági növekedésének alapja a továbbra is gyenge gépesítésű és alacsony termelékenységű mezőgazdaság és az abból élő jelentős népesség. Becslések szerint 2030-ra 1,53 milliárd lakosával India a világ legnépesebb országa lesz. Ráadásul az indiai népesség nagyon fiatal, 65 százaléka 35 év alatti, de a lakosság több mint fele nem töltötte be a huszonötödik életévét. Az indiaiaknak jelenleg csaknem kétharmada él falvakban. A helyi vállalati struktúrát ugyanaz a kettősség jellemzi, mint a magyart, talán még extrémebb az exportra termelő néhány nagyvállalat és a rengetek kkv méretgazdaságossága közötti különbség. Az indiai kisvállalatok a teljes ipari kibocsátás 45 százalékát adják, míg az ipari export 40 százaléka is ebből az alapvetően hazai erőforrásokból táplálkozó szegmensből jön. A két ország relációjában a működőtőkénél (FDI) India javára billen a mérleg, eddig nagyjából 1,5 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon az a 12 legfontosabb indiai tulajdonú vállalat, amely mintegy kilencezer embert foglalkoztat hazánkban.

A legfontosabb indiai tulajdonú leányvállalatok Magyarországon
Alapítás éveSzektorFoglalkoztatottak száma
SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt.1993járműipar1631
Tata Consultancy Services Limited2004it839
CG Electric Systems Hungary2001gépipar789
Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.1991gyógyszeripar361
Cognizant Technology Solution Hungary Kft.2007it299
Genpact Hungary Kft.2004üzleti szolgáltatás214
Dunakiliti Konzervüzem Kft.1991élelmiszeripar144
Columbian Tiszai Kft.1992vegyipar95
Orion Elektronikai Kft.1992elektronika87
Puszta Konzerv Kft.2001élelmiszeripar75
Wipro Holdings Hungary2007pénzügy8
Satyam Computer Services Limited2004itn. a.
Forrás: Opten

A mostani találkozón mindkét fél hangsúlyozta, hogy kihasználatlanok a magyar−indiai kereskedelmi lehetőségek, hiszen a potenciális áruforgalom 1 milliárd dollárnál is több lehetne. Becslések szerint pár éven belül a Magyarországon lévő indiai FDI elérheti a 3 milliárd dollárt, amelyhez a magyar gazdaságdiplomácia Magyarországot versenyképes összeszerelő telephelyként hirdeti. Orbán az üzleti találkozókon rendre kiemelte, hogy a társasági adózás terén az ország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, külön megemlítve, hogy az olcsó és képzett magyar munkaerő már a kínaival, brazíliaival és a mexikóival versenyez. Sikerként említette a magyar államadósság csökkentését, valamint a megújuló és az üzleti világ érdekei szerint átalakított munkaerő-piaci szabályozást.

A baden-württembergi modell szerint

A magyar gazdaságdiplomácia kettős célt tűzött maga elé: egyfelől az indiai nagybefektetőknek igyekszik Magyarországot versenyképes telephelyként, az európai piac kapujaként bemutatni, másfelől kiemelt prioritást élvez a hazai kkv-szektor külpiacra jutása. Orbán az úgynevezett baden-württembergi modellt szeretné Magyarországra átültetni, ahol is a külkereskedelem jelentős részét a kisméretű hazai vállalkozások bonyolítják. A német tartományban több mint 12 ezer ilyen, a világpiacon is versenyképes vállalat székhelye található. Magyarország ettől jelentősen el van maradva, de az indiai látogatás során a miniszterelnök reális célként fogalmazta meg, hogy 3500 hazai kisvállalkozásnak sikerüljön a nyilvánvalóan nagyon limitált hazai piaci viszonyoktól függetlenednie.

A gazdaságpolitika kétféle segítséget tud ehhez nyújtani: egyrészt a keleti nyitás keretében nagyszámú üzletemberből álló delegáció kísérheti el a miniszterekből és a miniszterelnökből álló kormánycsoportot, másrészt a kormány a finanszírozásnál próbálja a tőkeszegénységtől szenvedő hazai cégek világpiaci lehetőségeit javítani. Ennek keretében szervezték át az Eximbank Zrt.-t, amely gyakorlatilag korlátlanul képes exportcélra hitelt nyújtani a megfelelő felkészültséggel rendelkező magyar vállalatoknak. Orbán szerint "korlátlan forrás áll rendelkezésre e célra". A versenyképesség javításának egyik legfontosabb feltételévé az olcsó energiaforrást teszi a magyar gazdaságpolitika. A kormányfő ennek keretében jelentette be Mumbaiban, hogy a hatósági energiaár-csökkentéseket a vállalati szférára is kiterjesztik, illetve az energiafelhasználás kiegyenlítése céljából nagyszabású bővítés lesz Pakson. A bejelentett terv szerint a cél, hogy a magyar áramellátás 60-70 százalékát biztosítsa a paksi erőmű, szemben a mostani 40 százalékkal.

Amit a cégek vártak

Kérdés, mely hazai vállalkozások mit kerestek Indiában, és mit vártak a találkozótól az indiai partnerek. Néhány nagyobb hazai vállalatot leszámítva − amelyeknek megkerülhetetlen tulajdonosa az állam, így a Richter Nyrt. és a Rába Nyrt. − főleg közepes méretű, esetenként az 500 millió forintos árbevételt el sem érő vállalkozások vettek részt az üzleti találkozón. Ezek elsősorban az indiai piacra próbáltak szolgáltatásaikkal bejutni − ilyen például a Középülettervező Zrt. vagy a Kürt Zrt. Az üzleti találkozók tapasztalata szerint ez nem egyszerű feladat. Bár az indiai belpiac a kilencvenes évek óta egyre könnyebben érhető el a nemzetközi vállalatok számára, bizonyos szektorok − például az élelmiszeripar vagy a kiskereskedelem − olyan adminisztratív eszközökkel vannak továbbra is nagymértékben körülbástyázva, hogy szinte lehetetlen a bejutás.

A tapasztalatok szerint azon magyarországi vállalkozásoknak van esélyük, hogy megvessék a lábukat Indiában, amelyek valamilyen egyedi szolgáltatással képesek megjelenni. Például olyan virtuális piacon, amely Indiában még nem létezik, ezért ezeknek a vállalatoknak a megtelepedési stratégiájában a legfontosabb e piacok létrehozása. Lényegében a 3D építészeti tervezésben ilyen módon szerzett három évre kizárólagos terjesztési jogot a Graphisoft SE Zrt., de kisebb cégek is sikerrel jártak, mint például a térakusztikai tervezéssel foglalkozó Entel Kft. A megjelenést nehezíti, hogy a nemzetközi munkamegosztáson belül a magyar kkv-szektor jelentős része ugyanazon a fokon kapcsolódik be a globális termelési láncba, mint indiai társaik. Vagyis a világpiacon inkább versenytársak, mint potenciális szinergiákat kiaknázni képes komplementer szerkezetűek. Az üzleti találkozók egyik tanulsága, hogy a legtöbb magyar és indiai cég ugyanazt várta a másiktól: technológia- és tőketranszfert, valamint bejutást egymás piacaira.

A magyar tulajdonú cégek sikere leginkább a technológiai és szaktudásbeli felkészültségtől függ, hiszen a legtöbb nem tud nagymértékű tőkét exportálni, legalábbis ilyen távoli piacokra. A külpiaci terjeszkedésben érdekelt 64 vállalat szinte a teljes magyar kkv-spektrumot lefedi, nagy számban jöttek Indiába az agrárium mellett az it, a gyógyszeripar, az építőipar, az orvosegészségügy és a biotechnológia, az oktatás, a járműipar, a vízgazdálkodás és szennyvíztisztítás, valamint a légi közlekedés és a turizmus területeiről. A legtöbb résztvevő osztja a megállapítást, miszerint a keleti nyitás indiai sikerét abban lehet majd lemérni, hogy milyen gyorsan sikerül elérni a megcélzott egymilliárd dolláros külkereskedelmi forgalmat.

Kép: Reuters