A miniszter sem tudja, mikor indul a pénztárgépcsere

Áprilisig nem kell lecserélni a pénztárgépeket, de új határidő még nincs. A tárca egyeztet, a várt bevételektől pedig el lehet búcsúzni.
F. Szabó Emese, 2013. január 23. szerda, 00:00
Fotó:

Biztosan nem kell áprilisig lecserélni a nagyjából 400 ezer darabra tehető pénztárgépállományt. A hatályos jogszabály szerint húsvétra kellene a megfelelő adattároló és adattovábbító egységgel felszerelt gépeket hadrendbe állítani, amelyek minden adatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerverére továbbítanának. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez technikailag kivitelezhetetlen feladat ilyen szoros határidővel. Nincs erre megfelelő gép az országban − a behozott új termékek engedélyeztetése és beindítása pedig hosszú hónapokat vesz igénybe −, ráadásul több más kérdés is nyitott.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy képviselői kérdésre elismerte a problémát, s kilátásba helyezte a határidő kitolását. Ezt meg is erősítette lapunk kérdésére a tárca, azzal, hogy az új határidő még nem ismert, az egyeztetések a piaci szereplőkkel ugyanis még nem zárultak le. Ennek fényében tippelni sem lehet, hogy mikorra kell majd a gépeket lecserélni − arra azért nyugodt szívvel köthetők fogadások, hogy a tárca még idei bevezetéssel számol, a 2014-es start szóba sem jöhet. Gond azonban, hogy rendelet híján előkészülni sem lehet a cserére.

Hogy a csúszásnak mekkora lesz a költségvetésre gyakorolt hatása, elég nehéz megbecsülni. A kormány a büdzsé tervezésekor − pontosabban a kettes számú egyenlegjavító intézkedés bejelentésekor − 95 milliárd forint bevételt jelölt meg fehéredés címén.

Nagyon egyszerű volna nullával helyettesíteni a 95-öt, hiszen a terv nem valósul meg. Valójában ennek sok értelme nincs, hiszen a pluszbevétel az áfában mutatkozik meg, azt pedig december 20-án elég nehéz lesz már megmondani, hogy a nagyjából 2800 milliárd forintból a pénztárgépek 95-öt vagy csak 15 milliárd forintot hoztak-e. Az biztos, hogy már a bejelentéskor viszonylagos szkepszis lengte körül a 95 milliárd forintot. Az ellenőrzött gépek révén jó eséllyel várható ugyan a pluszbevétel, ám az korántsem biztos, hogy induláskor meg is jelenik a rendszerben. Sokkal valószínűbb, hogy a rendelkezésre álló adatokat ügyesen felhasználva az ellenőrzésben jelentkezhet a pozitív hatás.

A példaként hozott Bulgária, ahol szintén bevezették ezt a rendszert, 350 milliárd forint többletbevételt realizált az első évben, ám fontos hangsúlyozni, hogy a számla- vagy nyugtaadás Bulgáriában még a magyarországinál is sokkal ritkább jelenség. Ennek fényében a paranormálisból általános jelenséggé vált nyugtaadás nyilván robbanásszerű bevételnövekedést hozott, nálunk ilyen nem várható.

Az egyeztetés valószínűleg nem azért húzódik el, mert a felek nem tudnak megegyezni a határidőben. A gépeket elvileg mobilinternet-kapcsolattal kell felszerelni − a szolgáltatók erre valószínűleg külön előfizetést is fognak kreálni. Kérdés, kik és milyen feltételekkel szállnak majd be az üzletbe. Az sem egyértelmű, mit kell tenniük a több gépet is használó üzleteknek, külön vagy egyben kell számot adni a forgalomról.

HOZZÁSZÓLÁSOK