A Postára szabták a rezsimódosítókat?

Jól jöhet a több szolgáltatóval is leszerződött Magyar Postának a fideszes képviselők jegyezte energetikai módosító csomag, amely a mérőórák leolvasásának gyakoriságát sűrítené. A cél természetesen az, hogy minél kevesebb számla készüljön becslés alapján.
Papp Zsolt, Leszák Tamás, 2013. február 20. szerda, 00:00
Fotó: Napi.hu

Több vonatkozásban, így a leolvasási gyakoriság növelésével, illetve a panaszkezelési irodákra vonatkozó szabályokkal is a Magyar Posta Zrt.-nek kedvezhet a fideszes képviselők jegyezte, tegnap benyújtott energetikai módosítócsomag. E szerint az áram- és gázszolgáltatók a lakossági fogyasztóknál a jelenlegi évi egy kötelező alkalommal szemben kötelesek lesznek negyedévente leolvasni a mérőórákat, azt is törvény írná elő, hogy erre akár este nyolc órakor is sor kerülhet. A cél az, hogy minél kevesebb esetben készüljenek becslés alapján számlák − olvasható a törvényjavaslat indoklásában. A valóságban azonban ez a rendelkezés egyrészt a szolgáltatók költségeit növeli, másrészt jól jöhet a leolvasásra már több céggel is leszerződött Postának. A másik oldalon pedig a lakossági "trükközéseknek" is gátat szabhat a gyakoribb leolvasás.

Szigorodhatnak az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolásának szabályai is: a jövőben kizárólag 60 napot meghaladó számlatartozásoknál kerülhet erre sor, míg jelenleg egyéb tartozás (kötbér) esetében is élhet a szolgáltató ezzel a drasztikus megoldással (bár erre lakossági körben nem nagyon akad példa). Ha a fogyasztó rendezte tartozását (és a visszakapcsolási díjat is befizette), akkor a visszakapcsolásra 24 órán belül sort kell kerítenie a szolgáltatónak − olvasható a javaslatban. A dokumentum szerint az áramszolgáltatóknak a jövőben minden járási székhelyen − vagyis 176 városban − ügyfélszolgálatot kell üzemeltetniük (eddig a népsűrűség függvényében megengedőbb volt a szabályozás). Az 5 ezer főnél nagyobbak, de nem járási központ településeken panaszfelvételi irodát kell majd üzemeltetni, ami lehet más profilú üzlethelyiségben is − például postán.

A módosító szerint a 132 kilovolt feszültségnél alacsonyabb szintű hálózatok esetében csakis földkábel építhető ki az új szakaszokon, legyen az akár közvilágítás, akár elosztói vezeték. A jelenlegi légkábelek még így is évtizedekig maradhatnak. Ezzel egyfajta kompromisszumos megoldás született a korábban felmerült tervekhez képest, a belterületi vezetékek föld alá vitele ugyanis közel ezermilliárd forintba került volna a cégeknek, illetve több mint 100 milliárdba a fogyasztóknak. A lapunk által megkérdezett szolgáltatók egyelőre nem kívánták megbecsülni az ebből eredő többletköltségeket.

HOZZÁSZÓLÁSOK