Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi.hu megkeresésére az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője elmondta: a jogászok nem egyszer elmondják, egy jogvitát csak az eset összes körülményeit gondosan megvizsgálva lehet eldönteni, és ebben a kérdéskörben sincs másképp.

A kiindulási pont szerint a munkavállaló szabadon gyakorolhatja megszerzett tudását, jogosult használni gyakorlati tapasztalatait, szakmai kapcsolatait.

Természetesen, a helyzet ennél sokkal árnyaltabb.

A kulcsfontosságú munkavállaló

Induljunk ki abból, hogy az eredeti cégnél magasan képzett, a szakmát jól ismerő munkavállaló dolgozik, aki akár egy egész üzletágat vezet, kiterjedt ügyfélkörrel rendelkezik és állásajánlattal keresi meg egy másik cég.

A kialakult bírói gyakorlat alapján a versenytárs munkavállalóinak megkeresése, miszerint bontsák fel meglévő munkaviszonyukat és az új céggel szerződjenek, önmagában nem minősül tisztességtelennek, amennyiben nem azonosítható tisztességtelen motiváció, illetve az nem jár a versenytárs törvényes érdekei sérelmével, veszélyeztetésével.

Az is természetes, hogy az egyes vállalkozások igyekeznek megszerezni a munkavállalók legjavát, így alapvetően az sem minősül tisztességtelennek, ha az adott vállalkozás legtehetségesebb munkavállalóit szemelik ki és keresik meg ajánlatukkal.

A motiváció eldöntése komoly fejtörést okozhat a bírónak is, és legtöbbször nem is ez alapján – legyen akár tisztességtelen, vagy tisztességes a szándék – hanem az eredmény alapján dönt. Vagyis, ha nem is állapítható meg a tisztességtelen szándék, az eredmény miatt is elmarasztalhatják az új munkaadót.

Milyen hatással volt a váltás az eredeti cégre?

A vízválasztó mérték annak vizsgálata lehet, hogy az eredeti cég üzletága, tevékenysége milyen mértékben lehetetlenült el. Teljesen más a megítélése annak, ha a cég teljesen „leült”, egyszerűen nem tudja folytatni addigi tevékenységét, vagy ha kisebb fokozaton is, de tudja továbbvinni a dolgait.

Lehetetlen százalékra pontosan megmondani, hol húzódnak a határok, a bíróság jogérzéke, meglátása dönt.

A jog (mondhatjuk, jobb híján) ezért egy generálklauzulát alkalmaz, amely önállóan alkalmazható azon tisztességtelen magatartások esetén, melyeket a törvény konkrétan nem nevesít, így a tisztességtelen munkaerő-átcsábítás esetében is.

A generálklauzula alapján „tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül, különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók, illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően, folytatni.”

A korábbi ügyfélkör

Szintén nehéz kérdés. A kulcsfontosságú munkavállaló bizalmi viszonyt alakított ki partnereivel, ügyfeleivel, akik benne látják a szakmai garanciát, és ezért követik a munkahelyváltást követően is.

Elvileg ez sem tiltott, de vizsgálat tárgyát képezheti.

A versenytilalmi megállapodás

Solt István szerint a versenytilalmi megállapodás a vállalkozás számára egyfajta biztosítékként szolgál a munkavállaló munkáltatójától való távozásának esetére, garantálva, hogy a munkavállaló, legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig, nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

Noha a jogszabály alapján a tilalomért megfelelő ellenértéket, legalább a tilalom időszakára járó alapbér egyharmadát, kell fizetnie a munkáltatónak, e megkötés mindenképpen keretek közé szorítja a munkavállalót az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.

A versenytilalmi megállapodásban meghatározható, hogy melyek a kerülendő magatartásformák, így vállalkozások gazdasági érdekeiket ezzel az eszközzel igen hatékonyan védhetik.

A rábírás milyensége

A bíróságok az állásajánlatok körülményeit is megvizsgálhatják. Nem is feltétlen a fizetés számít, hiszen a munkavállaló mondhatja, a jobb munkahelyi légkör, a kedvezőbb utazási lehetőségek miatt döntött. Vagy: az új munkahelyen végre használhatja a nyelvtudását.

Egyetlen objektív feltétel létezik: az új ajánlat nem lehet megtévesztő, nem tartalmazhat hamis információkat, az ígéret nem lehet később beválthatatlan.