Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az április 21-i második választási forduló után kialakult eredményt hagyta végül jóvá a hétvégén az Országos Választási Bizottság (OVB). A listás és az egyéni mandátumokra leadott szavazatok, illetve az így kialakuló országos lista alapján a Fidesz 164, az MDF 24, az MSZP 178, az SZDSZ 19, míg a két utóbbi párt közös jelöltje 1 helyet kap az új parlamentben, melynek alakuló ülését május 15-ére hívta össze a köztársasági elnök. A leendő kormányzó pártoknak összesen 198, míg az ellenzéknek 188 mandátuma van. Az OVB-hez, illetve a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) az elmúlt két hétben számos állampolgári bejelentés érkezett a választási eredménnyel kapcsolatban, ám egyik esetben sem találták azokat megalapozottnak. Az LB-hez 56 kifogás érkezett a választásokkal kapcsolatban - tájékoztatott a hétvégén Lomnici Zoltán, az LB elnökhelyettese, aki elmondta, hogy 25 beadvány az OVB május eleji döntésével volt kapcsolatos. Ebben a bizottság elutasította a területi listák ügyében hozott korábbi állásfoglalását megkérdőjelező beadványokat. A kifogások szerint a választási törvény alapján a területi listák közötti 1 százaléknál kisebb különbség esetén is újra kell számolni a szavazatokat. Nem hoztak változásokat az egyéni választási körzetben lezajlott szavazat-újraszámolások sem. A jogi kifogásokat következetesen megalapozatlannak nevező MSZP és az SZDSZ még a választás hivatalos végeredményének kihirdetése előtt megkezdte koalíciós tárgyalásait. Az egyeztetésekről eddig nem sok tény látott napvilágot, eredménynek jószerivel csak az tekinthető, hogy a kormányzás első 100 napjára meghirdetett szocialista programba bekerült a szabaddemokraták javaslata a diplomás-minimálbér bevezetéséről. Az eddig megjelent értesülésekből az olvasható ki, hogy az MSZP mindinkább korlátozná az SZDSZ mozgásterét az új kabinetben. Míg a választásokat követően még jószerivel minden miniszteri poszt - a pénzügy és a külügy már akkor egyértelműen MSZP-területnek számított - nyitva állt a szabaddemokraták előtt, az előző héten már csak néhány tárca esetleges szabaddemokrata irányítás alá kerüléséről szóltak a hírek, ám a közlekedés, a hírközlés-informatika (amenynyiben az utóbbi nem kap önálló irányítást), a környezetvédelem, az oktatás és a gazdasági minisztérium ötös fogatából is csak 3 poszt betöltésére látszott valós esély. Ekkorra már kiderült, hogy a szocialisták mindenképp saját hatáskörben kívánják megtartani az egészségügyi-szociális szférát, a rendvédelmi-önkormányzati területet, a munkaügyek irányítását, az önálló szintre emelkedő lakáspolitikát, az igazságügyet, az agrárium és a nemzetbiztonság felügyeletét (az MSZP programjáról 2002. április 23-i számunkban számoltunk be részletesen). A legújabb értesülések szerint már az oktatás és a környezetvédelem vezetésére is csökkent az SZDSZ esélye. Pedig a szabaddemokraták az oktatás-kultúra kettőséből (amennyiben nem vonják össze a két terület) legalább az egyik irányítását kívánatosnak tartanák. Érdekes a zöldtárca helyzete, a környezetvédelmi miniszter befolyása ugyanis eddig nem volt jelentős a kormányon belül, ám a következő években az egyik legnagyobb pénzelosztó központtá válthat ez a tárca. Az EU-harmonizáció miatt ugyanis ezen a területen 1000 milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket kell a közeljövőben elkezdeni, például a szennyvízhálózat kiépítése kapcsán. A szocialisták eddig nem ragaszkodtak ehhez a tárcához, ám zöldszervezetek nyomására állítólag újragondolták koncepciójukat. A dolgok jelenlegi állása szerint tehát SZDSZ-nek a legnagyobb esélye a közlekedés és a hírközlés-informatika, valamint a gazdasági tárca felügyeletének ellátására van, vagyis ezeken a területeken tudja majd leginkább megvalósítani a programját. Utóbbi szerepéről egyelőre vajmi keveset lehet tudni, a külgazdaság után a turizmus is elkerülhet a GM-ből, míg a gazdaságpolitika irányítását az MSZP a Pénzügyminisztériumnak szánja. Az informatika (ha nem választják le a hírközlésről, mert akkor valószínűleg szocialista vezetés alá kerül) a következő években kulcsfontosságú tárcává nőheti ki magát, amennyiben az állam jogi és pénzügyi eszközökkel támogatja a kapcsolódó infrastruktúra és az idevágó ismeretek elterjedését. Az SZDSZ informatikával kapcsolatos programjában szerepel, hogy a kormánynak támogatnia kell a közalkalmazottak átmenetileg, 3-5 éves időszakra szóló ingyenes internet-hozzáférését. Az SZDSZ megteremtené továbbá annak a lehetőségét, hogy egy alkalommal fél áron, kétéves részletfizetéssel jussanak számítógéphez többek között a 10 és 18 év közötti gyermeket nevelő családok, a másodévre beiratkozott felsőoktatási hallgatók. A párt szerint Magyarországnak haladéktalanul csatlakoznia kell a szingapúri egyezményhez, mely egyebek mellett a számítógépek és alkatrészeik vámjának letörésével olcsó hozzáférést tesz lehetővé a felhasználók számára. Az SZDSZ felgyorsítaná a kommunikáció, a hírközlés és az informatikai szolgáltatások területén a liberalizációt. Az internetszolgáltatók ösztönzésével növelnék az ingyenesen és kedvezményesen igénybe vehető szolgáltatások körét. Az oktatás területéhez kapcsolódva kikötnék, hogy 2004-től nem taníthat hetedikes vagy annál magasabb évfolyamra járó tanulókat az az iskola, amelynek nincs multimédiás eszközzel felszerelt tanterme, míg a párt szerint 2006-ig az osztálytermek negyedében lokális hálózatnak és legalább egy multimédiás számítógépnek kell lennie. A közlekedésben továbbra is meghatározó állami és önkormányzati szerepvállalást tart szükségesnek a párt, de számítanak a magántőke aktivitására is. Egyes területek azonban, például a vasúti közlekedés, az autópálya-építés és az országos, valamint helyi közúthálózat, továbbá a vízgazdálkodás döntő részben központi forrásokból fejleszthető - szögezik le. Azokon a szolgáltatási területeken, ahol nagy a magánbefektetés kockázata, állami garanciákat alkalmaznának a tőkevonzás érdekében. Elterjesztenék a magántőke és az állam közreműködésével létrejövő beruházásokat (private-public-partnership). Az SZDSZ lehetségesnek tartja, hogy az közútépítés és -hálózatfejlesztés finanszírozására egy EU-kompatibilis, elkülönített, de ellenőrizhető forrásból (például a gépjárműadó) is feltöltött alapot hoznának létre. Számításaik szerint egy ilyen alapnak évente legalább 100-120 milliárd forintot kellene beruháznia ahhoz, hogy évente 50-60 kilométer autópálya, illetve autóút épüljön ki. A vasúti közlekedésben azzal számolnak, hogy az erősen veszteséges, szállításokra alig igénybe vett mellékvonalakat mintegy 2000 kilométer pályahosszban meg kell szüntetni. Baka Zoltán