Az e-útdíj rendszer technikailag kész az indulásra

Többszöri nekifutás és hosszas vajúdás után, a környező országokhoz képest is lemaradva, július 1-jén elindul az elektronikus útdíjrendszer Magyarországon.
Diószegi József, 2013. június 27. csütörtök, 00:00
Fotó: Napi.hu

Hétfőn startol az elektronikus útdíjrendszer (ÚD), legalábbis erre számítanak a kormányzati és szakmai szereplők egyaránt. A rendszer technikailag kész az indulásra − mondta lapunknak Kibédi-Varga Lajos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e-útdíj projektjének szakmai szóvivője. Így 6513 kilométer úton e-útdíjat kell fizetniük a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek. A tárca az éles üzem indítását változatlanul július elsejével tervezi. A korábbi tervek szerint fél éve működnie kellene a rendszernek, 2011-ben ugyanis még 2013. januári indulással számolt a kormányzat, amit nem sokkal később fél évvel elhalasztott.

Múltja már van a rendszernek

Az előző években többször felmerült, hogy a nehéz-tehergépjárművek magasabb összeget fizessenek az utak használatáért, s már 2007-ben kiírták az első e-útdíj kivitelezői pályázatot, az ötlet azonban akkor meghiúsult. Így a kormányzat csak az e-matricás tarifák folyamatos emelésével tehetett szert nagyobb bevételre. Az e-matrica díja azonban − az uniós szabályozások miatt − nem emelhető a végtelenségig. A tarifák mára elérték a felső határt; miközben egy külföldi kamionos csupán néhány ezer forint fejében átszáguldhat az országon, a szomszédos országok − ahol már működik az e-útdíj − kerülő útjainak használata ennek többszörösébe kerülne. E helyzet kezelésére vette elő újra a kormány az ötletet, amelytől évi 150 milliárd forint bevételt várt.

Nem ismert, mi történt 2011 és 2012 között, s miért csak tavaly szeptemberben írták ki a kivitelezői pályázatot, amikor mindössze öt nap állt rendelkezésére azoknak, akik pályázni akartak a 42 milliárd forintos tenderen. A start azonban vészjóslóra sikerült, a kiírást és ennek megfelelően az időpontokat is többször módosították. Márpedig a kiíró Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. is úgy látta, hogy az ÚD 2013. július 1-jei bevezetése csak akkor biztosítható, ha legkésőbb 2012. december elején megkötik a szerződést a nyertes ajánlattevővel, az időpont azonban december végére, majd pedig január elejére csúszott.

A nagy összegű megrendelés sok cég érdeklődését felkeltette. A gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárásra nyolcan nyújtották be jelentkezésüket. Az ÁAK közülük négyet kért fel ajánlattételre. Végül a Getronics Kft. ajánlata csak 34 milliárd forintról szólt, a legmagasabb pedig ennek a duplája volt. Innentől kezdve azt lehetett gondolni, hogy ha kissé megcsúszva is, de révbe ér a pályázat. Csakhogy a Getronics visszalépett, ezért a kormányzat stratégiát váltott, s az ÁAK-t bízta meg a rendszer kiépítésével, s egyúttal a projekt mentességet kapott a normál közbeszerzési eljárás alól, így például azt is csak informálisan lehetett megtudni, hogy a beruházásban jelentős szerepet kapott az i-Cell Kft. A titkosítás pedig kizárja annak lehetőségét, hogy kiderüljön, pontosan mennyibe is került a beruházás.


Napi grafikonok

Kicsit éretlen, de a miénk

Korábban a kormányzat és az ÚD-rendszert építő cégek is szűkösnek tartották a kiépítésre rendelkezésre álló fél évet, s szakmai körökben többen állítják, hogy az ÁAK most induló, néhány hónap alatt tető alá hozott rendszere sok hibát rejt magában. Többen problémásnak és költségesnek tartják, hogy a fizetést önbevallással kell teljesíteni, vagyis a járművezetőnek meg kell adniuk a járműre, az úti célra vonatkozó információkat, s ezek alapján kapnak egy útitervet, amitől nem térhetnek el. Az egynapos használatra úgynevezett viszonylati jegy is váltható, a gyakori úthasználók valószínűleg a regisztrációhoz kötött, műholdas flottakövető rendszert használják majd. Kibédi-Varga szerint kezdetben nagyobb szerep juthat a viszonylati jeggyel történő utazásoknak, később azonban a gyakori úthasználók nagyobb arányban veszik majd igénybe a bevallási közreműködők szolgáltatását, ami regisztrációhoz kötött. Az első regisztrációs napon már 2500 vállalkozás több mint tízezer járművét regisztrálták.

A díj megfizetése elkerülhetetlen lesz, mivel 75 fix berendezés és 100 mobil jármű ellenőriz. Elmulasztása esetén közigazgatási bírságot kell fizetni, amely augusztus végégig 80−110, szeptembertől pedig 140−165 ezer forint. (Az ÁAK-nál jelenleg az e-matrica meglétét három módszerrel lehet ellenőrizni: a fixen telepített kamerák segítségével, ezek jelenleg 14 keresztmetszetben működnek; a járműre szerelt mobil kamerával − változó helyszíneken − most 27 jármű dolgozik; valamint mobil ellenőrző csoportokkal, amelyek személyesen ellenőrzik a jogosultságot, jelenleg 6 mobil csoport járja a díjköteles útszakaszokat.)

Szakmai körökben − a számukra tartott tájékoztatók után is − számos problémáról beszélnek. Egyebek között nem világos, miként bírják kapacitással a határokon kihelyezett terminálok a külföldi sofőrök igényeit, a netes jegyvásárlást a saját mobil eszközük adatroamingja terhére aligha csinálják meg a sofőrök − jegyezte meg az egyik szakértő. A korábban éves matricával ellátott vagy gps alapján az ETTS-ben (European Electronic Toll Service − európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás) fizető járművezető, ezért még soha semmilyen útjegyet nem váltó holland kamionon ülő (például moldáv) sofőr mit kezd majd a rendszerrel, nem tudni. Kérdés továbbá, hogy mit kezd a rendőrség a nem fizető, illetve a tervezett útról letérő (főleg külföldi) kamionosokkal. Mit kezd a Shell-kártyával útnak indított sofőr Hegyeshalomban? A külföldi nagy cégek vélhetően nem lesznek oda a magyarországi e-útdíj rendszerért, mert van már nekik egy saját flottakövetőjük (ami Magyarországon nem aktív, és így itt az első hetekben biztosan nem szerződik), van már ETTS-ük (ehhez nincs adatkapcsolat), és most bajlódhatnak az egyedi útvonaljegyekkel. Amelyekre vagy fizetnek előre (magyar bankszámláról), vagy helyben, ha a fizető eszközüket (bank-, üzemanyag-, általános kártya) az adott helyen elfogadják.

A fuvarozók akár örülhetnének is

A kormányzat ugyan hosszú időn keresztül nemigen tárgyalt a fuvarozókkal, de gyakorlatilag az utolsó pillanatban megállapodott velük. Ez három ponton ad kedvezményt: csökken a légrugós gépjárművek és pótkocsik után fizetendő gépjárműadó, a használatarányos e-útdíj 7,5 százaléka levonhatóvá válik a helyi iparűzési adóból, továbbá az e-útdíj fizetését szolgáló kedvezményes forgóhitel-konstrukciót alakítanak ki. A magyar fuvarozók adóterhelése, versenyképessége ezáltal hasonló szintre került a környező országokéval, amit üdvözöl a szakma − mondta lapunknak a megállapodást követően Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. Az útdíj azonban nagy teher a vállalkozóknak, amit át kell hárítaniuk a megbízóikra, emellett Karmos aggályosnak tartja a rendszer finanszírozhatóságát és a július 1-jei határidőre elérhető megvalósítását is.

Az elektronikus útdíj tarifái (forint/kilométer)
KategóriaJ2 (két tengely)J3 (három tengely)J4 (négy vagy több tengely)
Környezetvédelmi osztályGyorsforgalmi útFőútGyorsforgalmi útFőútGyorsforgalmi útFőút
Euro I57,3924,4180,5242,26130,0681,12
Euro II49,9021,2370,0236,75108,3867,60
Euro III42,4218,0559,5231,2486,7054,08
Forrás: hu-go.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK