Az adóhivatal várhatóan április végére fejezi be a magánszemélyek szja-bevallásainak feldolgozását - mondta lapunknak Radovits Attila, az adóhivatal főosztályvezetője, aki szerint kedvező, hogy az eddig feldolgozott bevallásokban jelentkező hibák kiküszöbölésére az esetek többségében nem volt szükség a bevallás benyújtójának behívására, holott az ívek adatgazdagsága tavalyhoz képest kibővült - az APEH becslése szerint 15-25 százalékkal -, elsősorban a járulékokra vonatkozó adatokkal. A korrekciók során a személyes részvételek száma megegyezik az előző évivel. Az adóhivatalnál mindenesetre azzal számolnak, hogy a hibásan kitöltött bevallások száma összességében bővül. A főosztályvezető a tipikus általános hibák közt említette, hogy az adózó nem vagy rosszul vezeti át a bevallás mellékleteiben szereplő adatokat a főlapra. Gyakori hiba, hogy a részösszegek nem teszik ki a végösszeget. A különféle - például a tévé üzemben tartásáról szóló vagy az őstermelőkre vonatkozó - nyilatkozatok kitöltése is több esetben hiányos. A konkrét példák közül kiemelte, hogy az adót visszaigénylők elfeledkeznek nyilatkozni a köztartozásról, márpedig e nyilatkozat nélkül a visszautalandó pénzt nem utalja ki az adóhatóság. Adószakértők szerint az adózók egy részének nehézséget okoz az adójóváírás kiszámítása. A jövedelemből leírható összeg megállapítása ugyanis bonyolultabb lett az egy évvel korábbihoz képest. A tavaly keletkezett jövedelmeknél 1,2 millió forintig lehetett leírni az adót. Ebből 1 millióig a korábbi szabályozásnak megfelelően kellett eljárni, ám 1 és 1,2 millió forint között már fokozatosan csökkenő mértékben vehették csak igénybe a kedvezményt az adózók. Több esetben gondot okozott a befektetési adóhitel változásának levezetése a bevallásban. A szórakozottabb adózóknak okoz kellemetlenséget, hogy nem írják alá a gondosan kitöltött bevallást, enélkül viszont az APEH nem fogadja el az ívet, mert nem hiteles. Az eddig feldolgozott és elfogadott bevallások 35 százaléka rendelkezett az szja 1 százalékáról valamelyik erre jogosult szervezet javára. Tavaly az ebben az időszakban feldolgozott bevallásoknál ez az arány 34 százalék volt, vagyis nincs lényeges eltérés a két év között. Annál érdekesebb viszont, hogy a fennmaradó bevallások készítői miért nem rendelkeztek az 1 százalékról. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tőkejövedelmek nem tartoznak a felajánlás alá tartozó jövedelmek közé. Változás viszont az előző évhez képest, hogy idén már abban az esetben is rendelkezhet az adózó, ha az 1 százalék 100 forint alatti összeget tesz ki. Az APEH a felajánlásokról augusztus végéig értesíti az arra jogosult szervezeteket. Tavaly közel 6 milliárd forintról rendelkeztek az adózók, vagyis a felajánlásokat tartalmazó bevallások arányát figyelembe véve számításaink szerint mintegy 10-12 milliárd forint maradt a központi költségvetésben. Az adóhivatal a feldolgozás során először a visszaigénylést tartalmazó íveket ellenőrzi. A késedelmes kiutalás esetében az APEH-re is vonatkozik, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét fizeti naponta késedelmi kamatként, ha az előírt 30 napon túl fizeti ki az adózónak járó összeget. A tapasztalatok szerint egyébként az esetek 10-15 százalékában a munkavállaló akkor is készít önbevallást, ha az adott évben keletkezett jövedelme alapján a munkáltatóján keresztül is beadhatná a jövedelembevallását. Tavaly a 2,2 millió önbevallóból - tehát akiknek nem a munkáltatója készítette el a bevallását - több mint 1 millióan igényeltek vissza adót, 800-900 ezer volt a csak befizetők száma, míg a fennmaradó 300 ezer adózó úgynevezett 0-ás bevallást töltött ki, vagyis sem befizetési kötelezettsége sem visszaigénylése a bevallás benyújtásakor nem keletkezett. B. Z.