E cikk egyetlen kérdéssel, a szabadalmaztatás előtt álló új stratégiai lehetőségekkel foglalkozik. Sokba kerülhet az elégtelen védelem Amikor egy innovációt megtestesítő termék megjelenik a piacon, sikere csak akkor lesz tartós és földrajzi értelemben széles körű, ha az újdonságát megalapozó találmány(ok) jogi védelme iránt kellő időben hatékony lépéseket tettek. A nem kellően védett új megoldások - értéküktől függetlenül - nem az őket létrehozó feltalálóknak, vállalatoknak hoznak hasznot és ezzel biztosítanak fedezetet a fejlesztéssel kapcsolatos ráfordításokra, hanem a másolások, jogosulatlan utánzók, alkalmazók számára, akik nagyobb tőkeerejükkel, gyorsabb reagálásukkal és intenzívebb piaci jelenlétükkel élve vagy visszaélve a megoldást elterjesztik.

 

Az új találmányok védelme időhöz kötött. Az újdonság csak addig áll fenn, ameddig a megoldás nem jutott nyilvánosságra - akár értékesítés, publikáció vagy szabadalmi közzététel útján. Az első szabadalmi bejelentés egyúttal nemzetközileg érvényesíthető elsőbbséget alapoz meg, majd ezt követően a jogosult egy idővel és költségekkel, továbbá döntési kötelezettségekkel járó pályára kényszerül, melyen vagy végighalad és gondoskodik a megoldás hatékony védelméről, vagy hibákat ejt és helyrehozhatatlanul lemond a megoldás védelmének lehetőségéről. Egy szabadalmi bejelentés a nemzetközileg elfogadott szabályok szerint az elsőbbség napját követő másfél év elteltével nyilvánosságra kerül, és kellő oltalmáról még ezt megelőzően, az elsőbbségi éven belül kell gondoskodni.

 

A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) által nyújtott lehetőségek kihasználása a másfél évhez képest további mintegy egy évet engedélyez a jogosultak részére ahhoz, hogy eldöntsék, találmányukat mely országokban akarják szabadalmi vagy használati mintaoltalommal védetni, ennek elmulasztása már visszafordíthatatlan helyzetet teremt. Segít a szabadalmi ügyvivő A kellően széles földrajzi területre kiterjedő oltalom lehetőségével elsősorban a magas költségekre tekintettel nem szoktak élni a magyar jogosultak, mert a 30-31 hónapos idő általában rövidnek bizonyul ahhoz, hogy a hatékony védelemhez szükséges anyagi fedezetet előteremtsék.

 

Az okos, előrelátó és a költségeket is figyelembe vevő iparjogvédelmi stratégia kialakításában sokat segíthet egy képzett szabadalmi ügyvivő vagy szabadalmi ügyvivői iroda, hiszen a legtöbb új fejlesztésben nem csak egyetlen találmány testesül meg, hanem több, melyek időben akár eltolt bejelentésével időt lehet nyerni vagy (azok számára, akik jóval előre gondolkodnak) az oltalom húszéves időtartamát diverzifikációval ki lehet tolni. Az oltalom fokozatos, megfelelő idősorban történő megszerzése előnyös lehet akkor is, ha az egyik találmány esetében a döntési időpontban még nem áll a szükséges fedezet rendelkezésre, a másikkal szerezhető oltalom lehetősége még nem veszett el. Hasznos lesz az egységes rendszer A várható költségeknél jó hír az egységes szabadalmi oltalom (unitary patent) rendszer várható elfogadtatása és életbe léptetése. Bár addig akár egy-két év is eltelhet, ha okosan előre számolunk, akkor láthatjuk, hogy a ma elsőbbséggel bejelentett találmányok már nagy valószínűséggel élvezik e rendszer előnyeit. Az is valószínű, hogy számos, korábban tett európai szabadalmi bejelentés engedélyezési időpontjára az új rendszer már érvényben lesz, és ezt már most figyelembe lehet venni a stratégiai tervezésnél.

 

Jelenleg ugyanis az európai szabadalmak engedélyezése nem biztosít automatikus szabadalmi oltalmat az összes uniós országban, hanem az engedélyezést követő 3 hónapon belül országonként külön érvényesítési eljárással kell a szerzett jogokat hatályosítani. A nemzeti érvényesítés költséges folyamat. Az egységes szabadalom a megadáskor érvényes formában - angol, német vagy francia szabadalmi leírással és mindhárom nyelvre lefordított igénypontokkal -, változtatás és külön érvényesítés nélkül az összes csatlakozott tagországban automatikusan érvényesé válik. Ezen túl az egységes szabadalmak jogérvényesítése és érvényességének megtámadása is egységes elvek szerint, még nem pontosan körvonalazott jogérvényesítési mechanizmusokon keresztül történik majd, azaz egy jogbitorlást nem kell majd országonként külön-külön teljes részletességgel és költségek mellett kimutatni. A kivitelezést várhatóan nem akadályozza tartósan, hogy az eredeti elképzelések megvalósíthatóságáról az Európai Bíróság nemrég negatív döntést hozott.