Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bár a kabinet az idei büdzséből már le is csippentett másfél milliárd forintot a Budapestet délről, jókora távolságból megkerülő tehervasúti pálya, a V0 előkészületeire, a nettó 300-400 milliárd forintos beruházás megtérülési számításaival eddig adós maradt a kabinet. Kormányzati körökből úgy értesült a Napi.hu, hogy a másfél milliárd forint "elköltését" követően ráadásul újra kikerült a figyelemből a V0 ügye.

A megtérülést firtató kérdésre a Miniszterelnökség konkrét számokkal nem szolgált, csupán annyit közölt, hogy a "megtérülés a vasúti infrastruktúra területén közismerten összetett kérdés", valamint a hitelkamat mértékéről az előkészítés jelenlegi fázisában még korai beszélni. A projekt megtérülése szempontjából a kormány számolt a meglévő logisztikai központok − köztük főként Záhony − megerősödésével, illetve újak létrehozásával. A V0-nak továbbá fontos szerepe lehet a magyarországi nagy ipari vállalatok számára, mert gyorsítja és megbízhatóbbá teszi a szállítást, bekapcsolhatja az európai vérkeringésbe a keleti országrészt, továbbá nőhet a tranzitforgalom bevétele is. A projekttel több mint 100 milliárd forint állami bevétel keletkezik, a GDP évi 60 milliárd forinttal (a 2013-as tervhez képest 2 százalékkal) nőhet, illetve a megvalósítás során évi mintegy ezren juthatnak munkához. (Az LMP mindezt úgy értékeli, hogy mindez csupán a Közgép-birodalom gyarapítására jó.)

A kormánynál konkrétabbnak bizonyult a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) annak ellenére, hogy abból a hatástanulmányból idézett, amely a kabinet számára is rendelkezésre áll. E szerint a V0 nettó társadalmi haszon jelenértéke (ENPV) több tíz milliárd forint, a gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) 10 százalék feletti, a haszon-költség arány pedig 1-et meghaladó érték. A megtérülések kiszámítása során 300 milliárdos beruházással kalkuláltak − de a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt a jelenlegi tervek szerint a végösszeg 360 milliárd forintra rúghat. A szövetség aláhúzta: a beruházás késlekedése a gondok halmozódását okozza, így rontja a megtérülési mutatókat.

Egy korábbi, még alig több mint kétszázmilliárdos beruházással kalkuláló tanulmányból az derül ki, hogy a beruházási költség mintegy kétharmada a GDP-növekedés multiplikáló hatása révén térülhet meg, de javítja az egyenleget a környezeti hasznokra elszámolt közel húszmilliárd forintos tétel is. Ami igazán lendít a mutatón, az az utazásiidő-megtakarítás során kimutatott százmilliárd forint − ezt az elővárosi személyvonat-közlekedés várható javulásával magyarázzák.

Ha a GDP-multiplikáló hatás áttételesen éreztetheti is hatását a költségvetésen, amelyből ki kell majd gazdálkodni a hitel törlesztését, az utazási idő megtakarításból származó elméleti milliárdok nem jelennek majd meg a büdzsében. Az államháztartás szempontjából sokkal inkább számíthat a finanszírozásban a közvetlen hatás, vagyis a vasúti pályahasználati díjakból származó bevételek reménybeli emelkedése. A Napi.hu számításai szerint ahhoz, hogy a beruházáshoz felveendő, 20-30 éves futamidejű hitel éves törlesztőrészleteit fedezze a pályahasználati díjak növekedése, a vasúti teherforgalom duplázódására volna szükség, méghozzá a beruházás átadásának napjától kezdve. Erre ugyanakkor csak több évtizedes távlatban van esély: Fülöp Zsolt MLSZKSZ-elnök szerint ugyanis átlagos gazdasági növekedéssel számolva a transzeurópai szállítmányozási folyosók forgalma 2041-re duplázódik meg, amivel a magyar vasúti pályaszakaszokon is megkétszereződik majd a tehervonatok száma. További kérdés, hogy honnan lesz egyáltalán forrás a beruházáshoz. A Magyar Hírlap korábbi értesülései szerint a kínaiak kihátrálóban vannak, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár ugyanakkor legutóbbi szentpétervári tárgyalásain orosz befektetők is érdeklődtek a V0 megépítésének előkészítéséről. Kormányzati körökből származó információink szerint ugyanakkor Moszkva szerepvállalására sem lehet mérget venni, hiszen jelenleg nincs túl jó bőrben az orosz gazdaság sem, amelyet a stagnálás veszélye fenyeget.