Az okozott sérülések és halálesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők lennének szabálykövető, körültekintő és előzékeny közlekedési magatartással, korszerű járműparkkal, közterületeink, utazási szokásaink átalakításával – olvasható a BKK honlapján.

2010 óta a fővárosi gépjárműforgalom növekedésével sajnálatos módon a sérülések száma is folyamatosan növekedő tendenciát mutat. Európai összevetésben Budapesten a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: a magyar fővárosban arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedésben, mint Bécsben, és tizennyolcszor annyian, mint Oslóban.

471 személy halt meg a budapesti közutakon 2011–2021 között.

A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy Budapesten 2030-ig 50 százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma. Ezáltal ezer életet menthetnének meg az évszázad közepéig.

A cél eléréséhez a Vision Zero megközelítését használják fel. Ennek a skandináv kezdeményezésnek a célja, hogy nullára csökkentse a közlekedés közben bekövetkező súlyos vagy halálos sérülések számát. A program fő üzenete, hogy az emberek hibáznak. 

"Ennek érdekében már a tervezéskor figyelembe veszük az emberi hibázás lehetőségét, megosztjuk a felelősséget a közlekedők és tervezők között, fejlesztésre ösztönözzük a közlekedési szektort" – írják a közleményben.

Személyi sérüléses kimenetelű közúti közlekedési események száma Budapesten 2004-2021. között
Személyi sérüléses kimenetelű közúti közlekedési események száma Budapesten 2004-2021. között
Kép: BKK

Az emberek szerepe a közlekedésbiztonságban

Az élhető, biztonságos és egészséges város egyik alapfeltétele, hogy az emberek együttműködnek egymással függetlenül attól, hogy épp milyen közlekedési módot használnak. Egy ilyen városban a közlekedők ismerik és betartják az egyes közlekedési módokra és eszközökre vonatkozó szabályokat.

Az együttműködés és a szabálykövetés azonban sehol nem alakul ki automatikusan, hanem csak akkor, ha a közlekedők az oktatás révén ismerik a szabályokat, a szemléletformálásnak köszönhetően tetteik és azok következményeinek tudatában vannak, és betartják a szabályokat. Erre ösztönzi őket, ha a szabályok megsértése esetén magas a lebukási arány, azaz, ha gyakori a rendőri ellenőrzés, és ha nagy lefedettségű kamera- és sebességmérő-rendszerek működnek. 

A járművek szerepe

A közlekedésbiztonság javításához elengedhetetlen, hogy a járművek rendszeres megfelelőségi ellenőrzésen vegyenek részt, aktív – azaz a balesetek megelőzését szolgáló –, és passzív – azaz a balesetek következményeinek mérséklését szolgáló – biztonsági elemekkel legyenek felszerelve. 

A közlekedésbiztonsággal kapcsolatban is érdemes kiemelni, hogy a budapesti és Pest vármegyei járműpark egyre növekszik. 10 év alatt a fővárosban 25 százalékkal, míg a környező vármegyében 45 százalékkal növekedett a személygépjárművek száma. 

A 2022-től újonnan forgalomba helyezett járművek az Európai Unió előírásai alapján a korábbiaknál több biztonsági felszereltséggel is rendelkeznek (intelligens sebességasszisztens, tolatóradar, vészfékjelzés és feketedoboz), a magyar járműpark átlagéletkora folyamatosan növekszik, így az újítások a hazai utakon csak hosszú átfutással jelennek meg.

Az infrastruktúra szerepe

A statisztikai mutatók alapján városi környezetben is egyértelmű összefüggés van a gépjárműforgalom sebessége, nagysága és a közlekedési események következményei, számossága között.

A forgalom nagyságát és sebességét alapjaiban befolyásolja az infrastruktúra kialakítása. Komoly kockázatot és veszélyt jelent a közlekedők közötti jelentős sebességkülönbség: egy gyalogos elütése esetén radikálisan csökken a túlélés esélye a gépjármű sebességének növekedésével.

Az elsőbbségadási viszonyok rendszerének észlelhetőségének, egyértelműségének és felismerhetőségének hiánya is komoly veszélyeket rejt magában, fontos, hogy minden közlekedő biztonsággal és magabiztosan tudja használni a csomópontokat. Az utcák és utak kialakítása a kihelyezett tábláknál is erősebben üzen a közlekedőknek, hogy milyen módon használják az adott szakaszt.

Az intézményrendszer fontossága

A stratégia csak megfelelő szervezeti háttér segítségével valósítható meg, melynek lépései:  

 

  • legyen egyértelmű felelőse minden közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó feladatnak;
  • álljanak rendelkezésre minőségi adatok, és 

széleskörű együttműködés legyen az érintett szereplők – a kormányzat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Önkormányzat és intézményei, a kerületi önkormányzatok, a szakmai és a civil szervezetek, valamint a piaci szereplők – között. 

Ilyen intézkedésekkel érhetőek el a kitűzött célok

A Főváros célul tűzte ki, hogy évente 50 000 gyerek és fiatal kapjon célzott közlekedésbiztonsági oktatást. Szemléletformáló kampányokat indítanak a felnőttek és gyerekek számára a közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési veszélyek csökkentése érdekében. 

Célunk, hogy véget vessünk a gyorshajtásnak Budapesten, ezért 200 edukációs és 100 szankcionáló sebességmérőből (traffibox) álló hálózat kiépítését kezdeményezzük

– olvasható a dokumentumban.

Biztonságos járművek és infrastruktúra

A járműbeszerzések során csak a megfelelő biztonsági felszereléssel ellátott autóbuszokat, trolibuszokat és tehergépjárműveket szerzik be a fővárosi cégek, a korábban beszerzett járműveket pedig utólag felszerelik ezekkel a biztonsági eszközökkel. Szabályozzák továbbá a nehézgépjárművek városon belüli közlekedését is.

Támogatják az uniós szinten kötelező aktív és passzív biztonsági rendszerek elterjedését.

Kiemelten foglalkoznak a közlekedési csomópontokkal és a kereszteződések, utak és utcák városi szerepének megfelelő, önmagát magyarázó kialakításával, valamint a megbocsátó környezet megteremtésével. 

A Főváros biztosítja, hogy mostantól csak önmagukat magyarázó utcák és utak épüljenek, és megbocsátó környezet alakuljon ki Budapesten, ezzel javítva a szabálykövetést, és enyhítve a közlekedők hibáinak következményeit. Ehhez közúti biztonsági auditot végeznek minden új beruházás, felújítás és a legkritikusabb szakaszok esetében, illetve közútkezelőként csak ilyenekhez adnak engedélyt. Saját beruházás esetén független auditálást végeztetnek.