Magyarországon évente egy Tokaj méretű város lakói halnak meg vastagbélrákban, közel ötezren vesztik életüket. Szűrővizsgálatokkal, az időben felfedezett rákos betegek ötéves túlélési esélye 90 százalék, a késői stádiumban pedig tízből csak egy beteg él öt év után is.

Jelentős változásra van szükség ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el, mondta a Napi.hu-nak Molnár Tamás belgyógyász, gasztroenterológus, egyetemi tanár.

A gasztroenterológia kezdi szétfeszíteni a belgyógyászat határait, egyre komplexebb területté vált, a szakorvosok invazív, endoszkópos eljárásokat végeznek el és egyre inkább a sebészettől vesznek át területek.

Endoszkópos centrumokra van szükség

A szakember kiemelte, hogy a budapesti centrumok mellett, országszerte három-négy olyan központot kellene kialakítani, ahol mindenféle endoszkópos beavatkozást el lehetne végezni. A gasztroenterológia az ország nagy részén hiányszakma, a centrumokba az erőforrásokat is át lehetne csoportosítani - véli a szakember.

A centrumok kialakítása mellett szól, hogy ezekben alacsonyabbak az első vizsgálatokkal járó szövődmények, az ezekhez kötődő fokozott kórházi ápolás és a mortalitás is, vagyis egy adott populációban a beteghalálozás is csökken.

Most egyébként is a centralizáció irányába mutatnak az egészségpolitika törekvései, ezt most meg lehetne lépni

– véli Molnár Tamás.

Ugyanakkor hangsúlyozta: újfajta finanszírozást kellene az eljárásokhoz rendelni, hogy megfelelő pontértékkel kezelje azokat az egészségbiztosító.

A beavatkozások pontértékei nem fedezik az endokoszkópok javítási és vegyszer költségeit. Valamint megszűntették azokat szubintenzív ágyakat, amelyek régen megvoltak, ezeket is vissza kellene állítani, itt jellemzően súlyos, vérző betegeket láttak el korábban.

De ehhez az kell, hogy a gasztroenterológia ne a belgyógyászat részeként üljön a tárgyalóasztalhoz, hanem mint önálló szakma – hívta fel a figyelmet a szakorvos.

centrumokban történő betegellátáshoz egyelőre van elegendő orvos és szakdolgozó, utóbbiakra nagyon kell vigyázni, tette hozzá Molnár Tamás. Magyarországon körülbelül 700 gasztroenterológus dolgozik, az orvosok fele 55 év feletti. Hamarosan, ha nem lesz utánpótlás, akkor itt is orvoshiány várható ugyan úgy, mint a háziorvosoknál.

Magyarországon több európai országhoz képest 15 év késéssel 2019-ben indult el a vastagbélrákszűrés a népegészségügyi szűrőprogramok keretében.

A projektben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 1500 háziorvossal szerződött le, de idén kiküldtek 1,3 millió embernek direkt meghívót is vastagbélrákszűrésre, erről Surján Orsolya helyettes tisztifőorvos beszélt a Rákliga április eleji konferenciáján. Azt mondta: a meghívásra válaszolók 40 százaléka mondja azt, hogy szeretne részt venni a székletvérvizsgálaton, de van lemorzsolódás, mert a tényleges részvételi arány csupán 30 százalék.

Emelni kell a részvételi arányt

A kétlépcsős vastagbélrákszűrési program az egyik legjobb abból a szempontból, hogy a részvételi arányt képes javítani. A programban a nem negatív székleteredmény után egy kolonoszkópiát végeznek a betegnél – mondta Molnár Tamás.

A csak direkt kolonoszkópiával szemben a népegészségügyi szűrőprogramban jobbak a részvételi adatok. Statisztikai adatok szerint a csak kolonoszkópiás szűréseknél az érintett korosztály 15-20 százaléka vesz részt a vizsgálaton, szemben a kétlépcsős eljárással, ahol lényegesen magasabb 50-60 százalék is lehet részvételi arány.

Kiemelte: a székletminta visszaküldése nem jár semmilyen kellemetlenséggel, de ha az eredmény eltérést mutat, akkor tízből kilenc páciensnek kolonoszkópiás vizsgálaton kell részt venni. Az európai uniós ajánlás szerint is 90 százalékos részvétellel lehetne jobb eredményeket elérni. Magyarországon egy nem negatív székleteredménynél tízből öt beteg vesz csak részt a vastagbél tükrözésen. A szakember szerint a képet azért az árnyalhatja, hogy ezek a számok csak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott betegek adatait mutatják, valószínűleg többen a magánellátást is igénybe veszik.

Magyarországon az 50 és 70 év közötti korcsoportra fókuszál a vastagbélrákszűrési program, jellemzően az EU-s országok többségében is erre a korosztályra építették ki a szűréseket.

Amerikában és Kanadában már felmerül, hogy már 45 éves kortól szűrjék a lakosságot, ami Molnár Tamás szerint szakmailag indokolt is lenne, de gazdasági szempontból jelentős többlet terhet jelentene az egészségbiztosítóknak.

Fel kell készülni a kolonoszkópiára

A vizsgálat egy béltisztítással kezdődik, a beavatkozást megelőzően 16-18 órával. A betegek jellemzően 15 perc alatt túl vannak a vizsgálaton, és már Magyarországon is lehet NEAK-finanszírozottan bódításban vagy altatásban kérni. De azt a gasztroenterológus kiemelte, az altatáshoz altatóorvosra van szükség, ez pedig tovább növeli a várakozási időt a vizsgálatoknál, mivel utóbbi orvosokból is kevés van az országban.

Van, akinél kisebb fájdalommal jár a vizsgálat, de inkább kellemetlen – fogalmazott a szakember. Negatív lelet esetén két évente érdemes a székletvérvizsgálatot megismételni, ami 15-20 százalékos rákrizikó csökkentést jelenthet. A korai stádiumban a vastagbélrák nem okoz semmilyen panaszt, ezért fontos, hogy minél hamarabb észre vegyék.