Tavaly állhatott fel fémkereskedelmi hatóságként is a Vám- és Pénzügyőrség (VP) a januártól hatályos jogszabály, az úgynevezett fémtörvény nyújtotta felhatalmazásnak köszönhetően. (Azt megelőzően a visszaéléseket önállóan nem, csak a hatósági vizsgálatokba besorolva tudták vizsgálni.) A specifikus ellenőrzések ezt követően indultak meg, a felkészülési idő leteltével, április elseje után a VP szervei 1638 ellenőrzést folytattak le. A vizsgálatok jelentős része az engedéllyel rendelkező kereskedő telephelyén zajlott, de volt példa arra is, hogy szállítás során vagy közúti ellenőrzés keretében vizsgáltak át rakományokat.

A hatóság az új fémtörvény hatályba lépését követően tavaly 565 engedélyt adott ki, az idén pedig további kilencet. A szabályozás szerint fémkereskedelmi tevékenységet csak ilyen engedély birtokában lehet végezni. (A KSH legfrissebb, 2008-as adatai szerint akkor több mint 200 cég foglalkozott fém-nagykereskedelemmel s 575 hulladék-nagykereskedelemmel, utóbbinál a statisztikai hivatal nem készít további bontást.)

Nem ezzel a jogszabállyal kezdődött a küzdelem az illegális fémkereskedők ellen, szakmai vélemények szerint ez a probléma nagyjából az ötvenes évektől létezik, amióta egyáltalán a MÉH megalakult. Az illegális tevékenység több évtizeden keresztül aranybánya volt, hiszen több ponton is jelentős összegeket lehetett szakítani az ügyleteken.

Tipikus volt az áfacsalás: az áfát nem fizette be az eladó, a vevő viszont visszaigényelte azt, így adott ügyleten eleve 25 százalék haszon keletkezett. Ezt 2006-ban állította meg az, hogy a fémhulladék-kereskedelemre bevezették a fordított adózást, vagyis az áfát ugyanaz fizeti be és igényli vissza. Az eladó nettó számlát állít ki, amelyen jelezni kell a fordított adózást. Az áfát a vevőnek kell befizetnie, s ő helyezheti azt levonásba. Vagyis saját zsebéből kellene kilopnia a pénzt.

Ezzel a módszerrel jelentősen csökkentek a visszaélések − a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének egy korábbi becslése szerint félmilliárd forintot is kitehetett az elcsalt áfa − és az illegális kereskedelem is jelentősen átalakult. Akkori piaci tapasztalatok szerint az áfacsalások miatt egyszerűen mesterségesen megtöbbszöröződött az országban forgó fémhulladék mennyisége. Papíron generáltak akkora forgalmat, ami sosem volt. Ez a tétel azonban az egyszerű áfacsalások megakadályozásával kikopott a rendszerből. Ezt követően maradtak a klasszikus módszerek, például a lopás.