A kormánypárti politikus szerint az újabb jelentés a Magyarország elleni támadások sorába illeszkedik, és arról szól, hogy Magyarországnak semmiféle uniós forrást nem szabadna odaadni, illetve az ország arra sem alkalmas, hogy az EU soros elnökségét 2024-ben ellássa.

A javaslat előterjesztői között több frakció tagjai megtalálhatók, például Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is jegyzi a szöveget – emelte ki. Hozzátette: a baloldali magyar EP-képviselők évek óta támadják saját hazájukat, ez más országokra nem jellemző.

A jelentés vitáját jövő hét szerdán tartják, és csütörtökön lesz szavazás.

Hidvéghi Balázs szerint ez egy politikai állásfoglalás a parlament részéről, amelyet azért is sürgetnek, mert folyamatosak a tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság közt az uniós forrásokról és a bizottság által kért törvénymódosításokról. Magyarország ebben kiszámítható és jó partner, az EP viszont nem akarja, hogy megállapodás szülessen – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: Magyarország „precedens arra”, hogy lehet az EU-ban mást is csinálni, mint amit Brüsszel éppen kitalál. Lehet úgy sikeres, nemzeti alapú, kereszténydemokrata politikát folytatni, hogy azt az emberek megértik és támogatják.

A fideszes politikus arról is beszélt: háborús pszichózis jellemzi ma a brüsszeli világot, ahol mindenki fegyverszállításról és katonai részvételről beszél. Magyarország ebben is mást képvisel, a békepárti állásponthoz való ragaszkodása pedig csak tovább fokozza a szembenállást.

A műsorban kitértek az uniós elnökségre is, amelynek ellátása félévente más-más tagállam feladata. Ez az egyik alappillére az unió működésének, ehhez semmi köze az Európai Parlamentnek, nincs abban döntési vagy javaslattételi joga, hogy melyik ország mikor töltse be az elnökséget, illetve abban sem, hogy betöltheti-e az elnökséget – szögezte le Hidvéghi Balázs.

Az EP-választások közeledtével az európai baloldal, a magyar dollárbaloldal aktív részvételével, még inkább igyekszik fokozni a nyomást Magyarország ellen.

Egy másik kérdésre Hidvéghi Balázs minden logikának ellentmondó javaslatként értelmezte azokat az energiapolitikai terveket, amelyekben Magyarországot arra szólítanák fel, hogy „engedje el azt a rendszert”, amely által Európában az egyik legolcsóbb a rezsi.

Azt mondta: a háború kapcsán az Európai Bizottság olyan javaslatokat tett le az asztalra, amelyekkel beáldozta az európai érdeket. Egy energiaárrobbanás következett be az elhibázott szankciók miatt, ugyanakkor azok nem hozták el a várt eredményt: a háborúnak nem lett vége, és nem látni, hogy milyen módon gyengítették volna meg Oroszországot. Az európai emberek és az európai cégek viszont a korábbi összegek sokszorosát fizetik az energiáért.

Hangsúlyozta: a magyar kormány nyilatkozott arról, hogy meg fogják védeni a rezsicsökkentést, és garantálni fogják azt, hogy a magyar emberek továbbra is az EU egyik legalacsonyabb rezsijét fizessék. Nem fogunk engedni a brüsszeli javaslatoknak - húzta alá Hidvéghi Balázs.

Elmondta, Brüsszelnek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy odaadja Magyarországnak a neki járó forrásokat, és ne tegyen újra meg újra olyan javaslatokat, amelyek ellentétesek az európai emberek érdekeivel. Hozzátette: ez európaiakat helyezzék az első helyre, és ne más államokat, más szempontokat.

Most éppen mi a baj Magyarországgal?

Alkalmatlan a magyar kormány az EU Tanácsának soros elnöki tisztségére – erről fogadhat el állásfoglalást az Európai Parlament. Az Európai Parlament (EP) június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.

Az ötpárti határozati javaslat Népszavához eljutott tervezete megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét jövőre, miközben megsérti az Unió alapvető értékeit, és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. Az EP ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni.

 

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.