munkáltatók a költséges vagyonvédelmi beruházások helyett vagy mellett előszeretettel alkalmaznak kamerarendszereket a munkahelyen. A vonatkozó jogszabályok nagyon szigorúak, ennek ellenére vagy éppen ezért mégis sok a szabálytalanság, így a NAIH sok esetben kénytelen bírságolni – mondta el napi.hu-nak Bujtor Gyula LLM. adatvédelmi és munkajogi szakértő.

A kamerarendszerek szabálytalan működtetése miatt – a teljesség igénye nélkül – a hatóság bírságolt már bankot, autószerelőt, idősek otthonát, magánszemélyt, vendéglátóhelyet, egyéb munkáltatót, cipőkereskedéssel foglalkozó Kft.-ét, ipari termelő gazdasági társaságot, magánnyomozó irodát, közterületet jogosulatlanul megfigyelő munkáltatót, illetve fesztivál szervezőt.

A hatóság jogosulatlan hangfelvételek miatt 60 milliós bírságot szabott ki, míg a beléptetéskor hang és képfelvételeket jogosulatlanul készítő vállalkozást egyéb megállapított szabálytalanságokkal együtt 30 milliós bírsággal sújtotta.

A Munka törvénykönyve szabályai

Bujtor elmondta, hogy a Munka törvénykönyve nagyon világosan szabályozza a jogi környezetet. A 11/A.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.”

A megbírságolt autószerelő

Az autószerelő műhelybe kamerákat telepítettek egy feltételezett betörési szándék észlelését követően. A megfigyelt területeken csak az ott dolgozó személyek – 6 fő – tartózkodhattak. Őket írásban tájékoztatták, hozzájárulásukat aláírással igazolták. A kamerákat élőkép megfigyelésére nem használták, bár a hozzájuk tartozó applikáció ezt lehetővé tette volna. A NAIH több téren is kifogásolta az adatkezelési tevékenységüket. Egyrészt jogos érdek helyett a munkavállalók hozzájárulása képezte a rendszer üzemeltetésének jogalapját, mely az adatvédelmi szabályzatban leírtaknak is ellent mond. Másrészt az „iroda-ügyfélváró” és „konyha” helyiségeibe telepített kamerák alkalmasnak bizonyultak a munkavállalók indokolatlan megfigyelésére, mely nem összeegyeztethető az eredeti személy- és vagyonvédelmi céllal.

A jogalkotó tehát lehetőséget ad a munkáltatók számára, hogy a munkavállalókat a munkaviszonnyal összefüggő magatartásuk keretében ellenőrizzék, hiszen mind az EU általános adatvédelmi rendelete, (GDPR) mind a magyar info tv. (2011. évi CXII. tv.) elismeri az erre irányuló munkáltatói jogos érdeket.

GDPR 6. cikk (1) bek. f) pontja a személyes adatok kezelésének lehetséges jogalapjaként jelöli meg azt az esetet, mikor az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Nem mindegy, hogy miként követi a munkánkat a munkáltató, mindkét felet könnyen értheti meglepetés
Nem mindegy, hogy miként követi a munkánkat a munkáltató, mindkét felet könnyen értheti meglepetés
Kép: Pixabay

A megfelelő jogos érdek, így a vagyontárgyak, vagy az élet, testi épség védelme lehet. Tehát abból a célból nem lehet az étkezdei hűtőszekrényt megfigyelni, mert a tisztelt dolgozók elviszik egymás ebédjét. De például egy vagyonvédelmi cégnél nyomon követhető, hogy a vagyonőr a járőrözés során ott járt-e az ellenőrzési pontokon.

A munkavállalók tehát akár technikai eszköz alkalmazásával is megfigyelhetők, ám mindez személyesadat-kezeléssel jár, és miként a bevezetőben szó volt róla, a szabályok szigorúak.

A munkavállalók személyiségi jogának korlátozási lehetősége azonban behatárolt, hiszen a Munka törvénykönyve 9. § (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy „a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.”

A jogszerű korlátozás bizonyítására az adatkezelőnek szükség esetén hatásvizsgálatot kell lefolytatnia, vagy/és érdekmérlegelési tesztet kell készítenie. Szükséges kamera szabályzat elkészítése, valamint a kötelező írásos tájékoztatások kifüggesztése vagy átadása az érintetteknek. A kamerákról nyilvántartást is kell vezetni. Ezért is érdemes szakember segítségét igénybe venni, hiszen adott esetben a bírságok milliós nagyságrendűek is lehetnek.

A GDPR-szabályok lassan ötévesek

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-én fogadta el az uniós adatvédelmi csomagot, amely két fő elemből áll. Egyrészt az adatvédelem általános keretét meghatározó és a 95/46/EK irányelvet hatályon kívül helyező 2016/679/EU rendeletből (továbbiakban: GDPR); másrészt a bűnüldözési célból kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó 2016/680/EU irányelvből (továbbiakban: bűnügyi irányelv).

Az új általános adatvédelmi rendelet igen jelentős mértékben átalakította a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályozást és kiterjedt minden olyan hatóságra, szervezetre, gazdasági társaságra, amely az EU-ban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza. A rendeletben foglaltakat két év felkészülési idő után a tagállamokban, így hazánkban is 2018. május 25-től kell alkalmazni.

A rendelet szerint nem alkalmazhatók a kamerák olyan helyeken, ahol a megfigyelés sérti az emberi méltóságot, így például mosdóban, öltözőben, étkezdében.

A magánnyomozói iroda

A Kérelmező műhelyét a szomszédos telephely tulajdonosa (Kérelmezett) magánnyomozó megbízásával felszereltetett kamerával figyeltette. A vizsgálat során bizonyossá vált, hogy a Kérelmezett önhatalmúan folytatott nyomozást a Kérelmező illegális tevékenységének bizonyítása érdekében. A Kérelmezett beismerte, hogy magánnyomozó társaság által üzemeltetett kamerával alkalomszerűen (gyanús esemény észlelésekor) felvételt készített a szerelőműhely bejáratáról, melyeken esetenként a Kérelmező és édesapja is szerepeltek. A rögzítés tényéről a Kérelmezőket személyes megkeresés formájában tájékoztatta a nyomozó. Az ügyben a Kérelmezett és a Magánnyomozó Iroda közös adatkezelőnek minősülnek, de felelősségük nem egyetemleges, mivel különböző mértékben vettek részt az adatkezelésben. A Hatóság a Kérelmezettet figyelmeztetésben részesítette, a Nyomozóirodát célhoz kötöttség és adattakarékosság elvének megsértéséért és jogellenes adatkezelés miatt adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.

A munkáltatónak tájékoztatni kell mind az ügyfeleket, mind a munkavállalókat a megfigyelés tényéről, annak jogalapjáról, céljáról az esetleges panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről. A kamera látószöge csak a céljával összefüggő területre irányulhat. Nagyon érdekes eset volt, amikor azért született bírság egy benzinkút esetében, mert nem csupán kép-, hanem hangfelvételt is készített és a hatóság szerint utóbbit semmi sem indokolta. Itt a szükségesség, arányosság elve sérült.

Az érintett személynek, így a munkavállalónak is lehetőséget kell adni a felvétel megismerésére, és a felvétel tárolására, őrzésére, majd törlésére is léteznek a megfelelő szabályok.