A formálódó önkormányzati törvény koncepciójának sarkalatos pontja a helyhatóságok eladósodottságának kezelése (a koncepció részleteiről bővebben a napi.hu oldalon olvashatnak). Ennek egyik része a már januártól hatályba lépő új alkotmányban megszövegezett hitelfelvételi szigorítás, vagyis az önkormányzatok csak az állam engedélyével verhetik magukat újabb adósságba. Szinte azonnal felmerül a kérdés: mi akadályozná meg az önkormányzatokat, hogy még az idén jelentős hiteleket vegyenek fel, kijátszva így az új szabályozást.

A kormány várhatóan még májusban beterjeszti azt a törvényjavaslatot, amely megoldja az átmeneti időszak problémáját − közölte a Napi Gazdaság kérdésére Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. A javaslat egyelőre képlékeny, s még nem is került a kormány elé.Az átmeneti időszak szabályozásával kapcsolatban nem kell feltétlenül drasztikus változásokra gondolni − mondta lapunknak Bunna Gyula, a PwC igazgatója. Tipikusan ilyen elem lehet a hitelfelvételnél figyelembe vehető eszközök körének szűkítése. Jelenleg olyan ingatlant is be lehet vonni, ami ugyan állami tulajdonú, de önkormányzati fenntartású − ezt a lehetőséget egyébként 2006-ban, a kötvénykibocsátási roham indulásakor adta meg a törvény. Ha ezt visszaállítanák az eredeti állapotba, jelentősen szűkülne az önkormányzatok mozgástere.

Szóba jöhet olyan módosítás is, amely a hitelfelvétel egyéb körülményeit érinti. Könyvvizsgálói jelentéshez is lehet kötni egy ügyletet, s azt is meg lehet határozni, hogy azt a hitel összegének függvényében csak adott méretnél nagyobb társaság végezhesse el. Egy nagyobb cég több hétre "leköltözhet" az adott településre, ami eleve időveszteség és költség az önkormányzatnak, ráadásul nem is garantált a kedvező elbírálás.

A hitelfelvétel első körben pozitív is lehet, azt ugyanakkor látni kell, hogy itt valójában a fenntartással van probléma − mutatott rá a szakértő. Arról nem is beszélve, hogy jóllehet drasztikusan nőtt az önkormányzatok adósságállománya − az idén ez az 1800 milliárd forintot is meghaladhatja −, az összegek javarészt az állam által elhalasztott beruházásokra mentek el. A kormány az önkormányzati törvényben persze ezekre a kérdésekre is ki akar térni. A finanszírozás keretében a helyi adók kezeléséhez is hozzányúlnának. Jövőre már átvihető, hogy a helyi adók felső plafonját megemelnék, s adott esetben új adókat is kivethetnek az önkormányzatok. Fontolóra veszik, hogy az iparűzési adót minden helyhatóságnak ki kelljen vetni, jelenleg ugyanis többen visszaélnek azzal, hogy a versenyelőnyt kihasználva ipát nem vetnek ki, de a gépjárműadót más önkormányzat elől beszedik.

Az iparűzési adó adná a kiegészítő támogatások egy részét is a finanszírozásban. A nagy bevételt elérő önkormányzatok így hozzájárulásnak a szegényebbek fejlesztéséhez, adott esetben működtetéséhez is. Utóbbi a mostani bonyolult támogatási rendszert váltaná fel − 2013-tól − azzal, hogy az ipa nem országosan lenne szétosztva, hanem az adott jómódú önkormányzat megyéjében. A jövedelemadó százalékos visszaosztása viszont megszűnne − szintén 2013-tól −, helyébe feladatorientált finanszírozás lépne.