Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Pilot projektek keretében tesztelné a kormány egyes ppp-konstrukcióban felújított kollégiumok összevonását: az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (NESZ) hatékony működéséhez szükséges kísérletbe a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségéhez (FEKOSZ) eljutott hírek szerint a BME két intézményét (Schönherz és Kármán Tódor kollégiumok), az Óbudai Egyetem be nem fejezett Kandó Kollégiumát, illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem még szintén felújítás alatt álló kollégiumát vonnák be. A kormány több egyetem saját, üzemeltetéssel foglalkozó cégének struktúráját és működését is megvizsgálta "ötletmerítés" céljából.

A NESZ teljes körű bevezetése egyelőre lekerült a napirendről - közölte a Napi Gazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a tárca lapunk kérdésére megismételte, nincs szó a kollégiumok "állami átvételéről" - a ppp-konstrukcióban épülteken kívül egyébként is minden ilyen intézmény a nemzeti vagyon része. A tárca jelenleg azt vizsgálja, hogy egyes ppp-konstrukcióknál - amelyeknél például a magánpartner ellen csődeljárás indult - rövid távon indokolt-e egy állami tulajdonú gazdasági társaság vagy szervezet bevonása a létesítmények üzemeltetésébe. A kormányzati elképzelések ugyanakkor későbbi összevonásra utalhatnak, hiszen a Schönherz Zoltán Kollégium és a Kármán Tódor Kollégium felújítási, valamint üzemeltetési munkálatait végző Hérosz Zrt. tavaly felszámolás alá került.

Az összevonások csak további kiadásokat jelentenének az államnak, illetve elbocsátásokkal is járnának - véli Haraszti László, a FEKOSZ elnöke, aki szerint az új üzemeltető piaci áron dolgoztatná alkalmazottait, ami növelné a bent lakás tarifáit.

Magyar Bálint volt oktatási miniszter a Napi Gazdaságnak azt mondta, a ppp-s kollégiumok államosítását semmi sem indokolja, egy ilyen lépés jelentős veszteséget okozna a központi költségvetésnek is, hisz épp az a ppp-konstrukció lényege, hogy nem növeli az államadósságot. Az intézmények az operatív lízing feltételei mentén épültek, az állam ezért a korábbinál csak magasabb kamatokkal vehetne fel hitelt a kollégiumok "kiváltásáért", harmadrészt a többnyire ötévente felújított épületek fenntartását − az eddigiekhez hasonlóan − továbbra is az egyetemeknek kellene állniuk.