A kormány úgy akar átfogó módosításokat bevezetni, hogy erről nem konzultált érdemben az érintettekkel és nem vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség – olvasható a Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZ, a PSZ és a TASZ közös közleményében.

A szervezetek szerint a törvénytervezet nem reagál érdemben az oktatás problémáira, a pedagógusok jogállásának és az iskolák működésének átalakítása pedig nemhogy nem védi, hanem kifejezetten csorbítja a diákok oktatáshoz való jogát. 

A tervezet alapján a nevelőtestület számos kérdésben elveszti döntési jogát, ezzel tovább csökkentve a pedagógusok szakmai szabadságát és az érdekérvényesítés lehetőségeit.

Az új szabályok ezen kívül még kiszolgáltatottabbá teszik a pedagógusokat és az intézményeket a munkáltatói és egyben fenntartói jogkört gyakorló tankerületi központoknak. A szervezetek elutasítanak minden, a közoktatás rendszerének további központosítására, a pedagógusok megfélemlítésére és szakmai szabadságuk korlátázására irányuló törekvést. 

Kezeletlen a kritikussá vált pedagógushiány

Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a tervezet nem kezeli a kritikussá vált pedagógushiányt, hanem – az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényhez hasonlóan – törvénnyé emeli a káros gyakorlatokat. Az óraadó pedagógusok száma tovább növekedhet, és lehetővé válna a megfelelő képzettség nélküli pedagógushallgatók alkalmazása. 

„Az új rendszer számos szabálya kifejezetten retorziójellegű válaszlépés az eddigi sztrájkfolyamatra és a szülői, tanulói kiállásokra. A tervezet szankcionálja a sztrájkjog gyakorlóit, bünteti a tanulókat a tanítási év lehetséges elnyújtásával, és még kiszolgáltatottabbá teszi a pedagógusokat a  teljesítményértékelés bevezetésével” – írják a közleményben.

A társadalmi egyeztetés szabályainak kijátszása, hogy a kormány a tervezet kidolgozásába nem vonta be a szakmai és érdekképviseleti szervezeteket, majd mindössze nyolc napot adott számukra egy közel 100 oldalas, a munkakörülményeiket gyökeresen átalakító jogszabály véleményézésére. Számos rendelkezés részleteit ráadásul külön jogszabályok tárgyalják, ezeket nem is lehet véleményezni a tervezet alapján.

A Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZ, a PSZ és a TASZ elvárja, hogy a kormány ebben a formában ne terjessze a tervezetet a parlament elé, hanem folytasson valós egyeztetést a szakmai és civil szervezetekkel, mielőtt bármilyen átfogó törvénymódosítást, illetve jogviszonyt érintő változtatást tervez.

A szervezetek szerint a pedagógusok béremelése megoldható jogállásváltozás nélkül is, ezért indokolatlan a béremelés feltételeként kifejezetten munkavállaló-ellenes, munkaterheket tovább növelő szabályokat bevezetni. A pedagógusszervezetek petíciót is indítottak a státusztörvény elfogadása ellen.