A világon megvalósult passzív házak száma már több mint 32 ezer, és ez az egyre növekvő szám igazolja a technológia megbízható működését − állítja Szekér László építész, a Passzívházépítők Országos Szövetsége tagja. Az első magyar minősített passzív ház működéséről immár hároméves tapasztalatok állnak rendelkezésre, s ezek igazolják, hogy az alkalmazott épületkomponensek beváltak, hosszú távon is működőképesek, és a passzív ház gazdaságosan megvalósítható a leghatékonyabb működést garantálva. A passzív ház már nem a családi házakról szó, mint  az innsbrucki passzívház-konferencián bemutatott megvalósult példa igazolja, a technológiával különböző éghajlati körülmények között eltérő  funkciójú épületeket lehet építeni vagy passzív házként  felújítani − foglalja össze a szakember a május végi innsbrucki nemzetközi passzívház-konferencia tapasztalatait.
Az idei nemzetközi passzívház-konferencia jelmondata a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan"  arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan az épületfizika hasonló elvek alapján működik a világon, de a helyi problémákra egyedi, lokális megoldásokat kell adni.

A passzív ház a radikálisan csökkentett fűtési (és hűtési) energiaigény, valamint károsanyag-kibocsátás miatt a fenntartható építészet alappillérévé vált. Nem csupán az energiahatékonyság terén kiemelkedőek, de a környezetvédelem sem képzelhető el nélkülük, mivel a reálisan, gazdaságosan megvalósítható károsanyagkibocsátás-csökkentés legnagyobb potenciálja a meglevő épületállomány passzívház-szintű felújításában van. Az EU "közel nulla energiafelhasználású épület" célkitűzésének megfelelően fokozatosan, már 2012-től kezdődően bevezetik azt a követelményrendszert, mely szerint 2018-tól a középületekben, 2019-től pedig a magánépítkezéseknél is olyan szintű energiahatékonyság lesz a megkövetelt mérték, amit a passzív házak már ma tudnak teljesíteni.

Innsbruckban, a konferencia helyszínén, ahol számos passzívház-projekt található,  most épül a világ legnagyobb, több száz lakásos passzívház-lakótelepe, amely először a 2012-es téli ifjúsági olimpia olimpiai faluja lesz, a későbbiekben pedig bérlakásként hasznosítják. A kivitelezés 2009 decemberében kezdődött, idén október végére átadják a 61,6 millió euró költségvetésű beruházást. Az építtető a Neue Heimat Tirol az elmúlt évben több mint 500 új bérlakást épített és mintegy 13 ezer bérlakás kezelését látja el. A bérlakások átlagos bérleti díja mindössze 5,40 euró/m²/hó, így a szociálisan rászorulók számára is megfizethető ingatlanok segítik a társadalmi fenntarthatóságot.

Az NHT a meglévő épületek fűtési rendszerét is folyamatosan korszerűsíti, az épületeket hőszigeteli és hővisszanyerős szellőzéssel látja el, mindezek következtében az ingatlanok energiaköltsége 0,5 euró/m²/hó alatt marad hosszú távon. Szekér szerint itt kezdődik a valódi fenntarthatóság, gazdasági, ökológiai és társadalmi értelemben is.

A konferencián bemutatott amerikai példák közül Szekér kiemelte a 27 évvel ezelőtt épült Rocky Mountain Institute ikonszerű épületét, amely 2009-es felújítása során valódi, korszerű passzív házzá vált. A tervezők szerint a legfontosabb tapasztalat a flexibilitás, az, hogy előrelátó tervezéssel az épület képes volt alkalmazkodni a 27 évvel későbbi átalakításhoz és felújításhoz. Úgy véli, az új épületeknél nagyobb jelentősége van a meglévő épületállomány energiahatékonnyá tételében. A konferencia példái bizonyítják, hogy óriási a potenciál ezen a területen: mind a tulajdonosok, mind az épülethasználók, ezenkívül a munkaerőpiac és a környezet is profitál a szakszerű korszerűsítésből. Különösen a második világháború után épült házaknál alkalmazható gazdaságosan a passzívház-szabvány, mert ezen épületeknél az energiafogyasztás akár 85-95 százalékkal csökkenthető.