Átfogó reformra azért van szükség, mert a békéltető testületek negyedszázada működnek hazánkban, azonban átfogó reformra azóta sem került sor. A jogalkotó emellett haladni akar az online korral és kis perértékű ügyekben továbbra is tehermentesítené a bíróságokat – mondta el a Napi.hu-nak a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Suller Noémi szerint a változási követelményekre hatással volt például a koronavírus járvány, amely lendületet adott az online meghallgatások számának növekedéséhez. A fogyasztói jogok tekintetében is komoly változások történtek uniós és nemzeti szinten egyaránt.

Az alapcél sem változott, a kisebb értékű peres ügyekben tehermentesíteni szükséges a bíróságokat, és gyors, hatékony, ingyenes vitarendezési lehetőséget kell kínálni a fogyasztóknak.

A cégek kötelezése

Az egyik legfontosabb újítás a cégek úgynevezett kötelezése. A jelenlegi gyakorlat alapján a békéltető testületek abban az esetben hozhatnak kötelező érvényű határozatot, amennyiben az adott cég úgynevezett alávetési nyilatkozatot tett. Ha nem történt ilyesmi, a békéltető testület ajánlást ugyan tehet, ám az abban foglaltak nem kötelezőek a vállalat számára.

Ez most megváltozik. A testület az alávetési nyilatkozat hiányában is hozhat kötelező érvényű határozatot azokban az ügyekben, ahol a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye egyrészt megalapozottnak bizonyul, másrészt pedig nem haladja meg a kétszázezer forintot.

A 2022-es év adatai:
– Lezárt ügy: 5580
– Ebből egyezséggel zárult: 2674
– Ajánlás született: 1400
– Kötelező erejű határozat született: 35

Suller Noémi szerint nem nehéz megjósolni, hogy a jövőben nagyságrenddel több ügyben születnek kötelező erejű békéltető testületi határozatok.

Komoly szigorítások a testületek szakmai követelményeinél

A békéltető testületek felkészültsége tekintetében az eddiginél jóval szigorúbb előírások lesznek annak érdekében, hogy minél professzionálisabban felkészült gárda oldja meg a jogvitát.

Egy fős eljárás esetén  csak jogvégzett testületi tagok hozhatnak határozatokat, emellett pedig kötelező lesz a rendszeres szakmai továbbképzés és az alapvizsga megszerzése, amelynek egyik indoka, hogy a testületi tagok alapvetően egyedül járnak majd el – ezzel szemben jelenleg akár háromfős tanácsokkal is találkozhatunk.

Ugyanakkor, amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a jövőben is kérelmezni lehet a háromfős tanács eljárását.

A tagok kiválasztása
A békéltető testületi tagok egyharmadára a jövőben a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil egyesületek tehetnek javaslatot, vagyis a fogyasztói érdekek már ebben a körben megjelenhetnek.

A jelölteket az illetékes kamara választja ki első körben, a pályázatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményezve megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, aki a békéltető testületek elnökeit a jelöltek listájából választja ki.

A mikro-, kis- és középvállalkozások nem lesznek fogyasztók

Jövő év január elsejétől a mikro-, kis- és középvállalkozások már nem minősülnek fogyasztónak a békéltetői testületi eljárásokban, így ezek a cégek fogyasztóként nem indíthatnak békéltetést. (Természetesen közvetítői eljárást, választott bírósági eljárást és gazdasági mediációt indíthatnak.) A társasházak, lakásszövetkezetek változatlanul fogyasztók maradnak.

Ám ha békéltetési eljárást nem is indíthatnak, ellenük még indítható eljárás, tehát mégis alanyai lehetnek ilyen jellegű alternatív vitarendezésnek.

Alapból online, de személyesen is

A koronavírus járvány lendületet adott az online meghallgatások számának növekedéséhez. Az eljárás a jövőben alapvetően az online térben fog történni, azonban a fogyasztó kérhet személyes meghallgatást. A cégek nem kérhetnek személyes meghallgatást, ez különösebb gondot azért nem okozhat számukra, hiszen eddig is mindent elektronikusan kellett intézniük.

A fogyasztók számára természetesen nyitva áll mindkét lehetőség, számukra nem kötelező az online meghallgatás, hiszen még a mai világban sem várható el mindenkitől a szükséges elektronikai eszközök birtoklása.