Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Miután az ügy fővádlottjai (Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar április végén lemondott elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára) tagadták bűnösségüket, az ő esetükben tárgyalásra utalták az ügyet.

Az előzetes tervek szerint június végéig tizenkét tárgyalási napot tartanak.

Tavaly októberben a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken. Az ennem foglaltak szerint az elsőrendű vádlott, Schadl György 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a másodrendű vádlottal, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárral. Ennek keretében

Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – összesen legalább 83 millió forintot – adott a kormánypárti politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Schadl hét társával megállapodott abban, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert. A vádirat a 22 terhelt egyéb bűncselekményeit is tartalmazta.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt indítványozta, hogy Schadlt tíz, Völnert pedig nyolc év börtönbüntetésre ítélje a bíróság a 200 milliós, illetve a 25 milliós pénzbüntetés mellett.

Emellett mindkettőjük közügyektől való tízéves eltiltását is indítványozták, valamint a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást, és a velük szembeni vagyonelkobzást is a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Tízen már beismerték a bűnösségüket

A per február közepén kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A huszonkét vádlott közük tízen döntöttek úgy, hogy beismerik a bűnösségüket. A negyedik előkészítő ülésen, május 4-én nekik volt jelenésük dr. Tóth Erzsébet büntetőtanácsa előtt. A Fővárosi Törvényszék elfogadta a vádlottak – köztük hat bírósági végrehajtó – beismerő nyilatkozatát, és ezért rájuk másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. A korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettőjük esetében vagyonelkobzást is elrendelt.

Habár a bíróság a volt végrehajtókat nem csak a végrehajtói foglalkozástól tiltotta el 5-5 évre, az elítélteknek bajos lesz jogi végzettséghez kötött munkakört találniuk.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja a 24.hu-nak azt mondta, az ügyvédi törvény értelmében a felfüggesztett szabadságvesztés idején, illetve a büntetés letöltését követő három évben nem lehet ügyvéd, akit elítélnek. Ezt követően sem feltétlenül lehet kamarai tagsághoz jutni, mivel egyedi elbírálással a köztestület dönthet úgy is, hogy az elítélt a „közbizalomra érdemtelen”, így nem lehet ügyvéd.

Schadl és Völner teljes tagadásban vannak

A február 23-i előkészítő ülésen a per fővádlottjai nem ismerték be bűnösségüket. A bírónőnek arra a kérdésére, lemond-e a tárgyalásról és elfogadja-e az ügyészség javaslatát, Schadl György talányosan azt felelte, hogy „értem, de meg nem érthetem”. 

Az elsőrendű vádlott saját meglátása szerint nem követett el bűncselekményt, ezért számára az egész vádirat elfogadhatatlan.

Schadl azt is tagadta, hogy pénzt adott volna Völner Pálnak. Azt sem értette, hogy miért nem volt egyszer sem tettenérés, ha operatív módszerekkel figyelték meg. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila aggályosnak nevezte, hogy a Schadl–Völner-ügyben bizonyos médiumok a nyomozó hatóság által készített iratokat és telefon-lehallgatásokat hoznak nyilvánosságra.

Völner Pál sem fogadta el az ügyészség javaslatát, és bejelentette, hogy nyilatkozatot akar tenni. Állítása szerint nem követett el bűncselekményt, a vádak „manipuláltak és alaptalanok”. Továbbá nem fogadott el pénzt, és nem élt vissza a hivatalával sem, hogy bírósági végrehajtókat nevezzenek ki. A volt államtitkár vagyonának zár alá vételét is törvénytelennek tartotta.

Völner Pál nem jelent meg a tárgyaláson, Schadl György bilincsben marad

A keddi tárgyaláson védője javaslatára nem jelent meg Völner Pál, mert szeinte semmi értelme nem volna, hogy több órán keresztül a bíróságon üljön. Schadl Györgyöt és a szintén letartóztatásban lévő harmadrendű vádlottat, R. R.-t vezetőszáron, megbilincselve hozták be. Az ügyészség közölte, hogy a letartóztatás feltételei továbbra is fennállnak, mert nem történt változás a kényszerintézkedés fenntartása tekintetében.

Schadl védője, Morvai Attila viszont azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel a letartóztatást, helyette másodlagosan bűnügyi felügyelet elrendelését kérte. Az ügyvéd szerint ugyanis már nem állnak fenn a fogva tartás feltételei, hiszen a fővádlottak már nem töltik be korábbi pozíciójukat, így a bűnismétlés tulajdonképpen kizárható.

A bíró elutasította a védők indítványát, és fenntartotta a letartóztatások hatályát az első fokú ítélet meghozataláig. Indoklásában kifejtette, hogy nem történt változás a körülményekben, a döntés ellen fellebbezett mindkét vádlott.

A fővádlott vallomást tett, de konkrét kérdésekre nem válaszolt

Tanúvallomása előtt a bírónő megkérdezte az elsőrendű vádlottól, hogy változtak-e a személyi körülményei a korábbiakhoz képest, amire Schadl annyit mondott, hogy nincs már sem docensi, sem végrehajtói fizetése, csupán a megtakarításaiból él. Elnöki fizetését letartóztatása és lemondása közt nem tudta felvenni.

Schadl György ezt követően részletesen kifejtette az álláspontját. Völner Pált kitűnő jogásznak ismerte meg, akitől gyakran kért tanácsot akár a saját ügyeiben is. Meglátása szerint kifejezetten jó kapcsolat alakult ki közöttük.

Schadl György megismételte most is, hogy soha nem fizetett jogellenesen Völner Pálnak.

A bírósági végrehajtókkal viszont anyagi kapcsolatban állt, mert a pályázatok elnyerésekor nem volt megtakarításuk, hogy elindítsák irodáikat. Másfél óra után a bírónő félbeszakította Schadl nagymonológját, és azt kérdezbe az elsőrendű vádlottól, hogy akar-e majd kérdésekre is válaszolni. Erre a válasz Schadl és az ügyvédje részéről nemleges volt.