Nem ingyen kérjük a támogatást, mi valóban segíteni tudjuk a gazdaságot - mondta Kisbenedek Péter. Ma a biztosítók befektetései a GDP 7 százalékát teszik ki, állampapírban több, mint 1000 milliárd forintot tartanak - a jelenlegi biztosítói vagyon 43 százaléka fekszik állampapírban. Ez a hosszú távú, magyar kézben lévő állampapír-állomány jelenlegi gazdasági helyzetben rendkívül fontos lehet, ráadásul a szektor bevételeinek növekedése az állampapír-állomány további bővülését vonja maga után - hívta fel a figyelmet a Mabisz elnöke.

Az örömteli, hogy 34 ezerrel bővült a foglalkoztatás - utalt a miniszterelnök mondataira Kisbenedek -, akkor érdemes számot vetni azzal, hogy a biztosítási szektor több ezer embernek ad munkát és ha a szektor piacélénkítő lépések célzottja lesz, a foglalkoztatás növekedni is tud. Közvetlenül csökkenhetnek az állami kiadások abban az esetben is, ha a biztosítók is részt vállalhatnak az egészségügyi szektor finanszírozásában - itt azonban nem a különadóban kellene gondolkodni. Definiálni kellene, mi az amit az állam vállal és mi az amiben a piaci szereplők segíteni tudnak. Azt látni kell, hogy a munkáltatók bevonása nélkül az egészségbiztosítás átalakítása lehetetlen - vélekedett a Mabisz elnöke.

Az öngondoskodási rendszerek mostani hibája azok szétaprózódottsága, a jelenlegi, termékekre alapuló támogatási rendszer nem a széles tömegek jövőjét biztosítja, hanem a tehetősebbek adóoptimalizálásához járul hozzá - mondta a Mabisz elnöke hitet téve egy egységes, a célt, az öngondoskodást célzó - a lakástakarékpénztári megoldáshoz hasonló - normatív támogatás mellett.

A szektor akár a vállalati kötvények piacán is aktív befektető lehet, sőt egy esetleg elinduló bérlakásprogram fontos finanszírozó szereplője is lehetne. Ezen lépésekhez a hazai piacban rejlő bővülési lehetőség adhat kellő vagyont - itt ugyanakkor a szabályozók mellett a biztosítóknak is sokat kell tenniük - tette hozzá Kisbenedek.