Jogszabály teszi lehetővé a távközlési szolgáltatók számára, hogy évente egy alkalommal a fogyasztói árindex változásával korrigálják előfizetéseik és szolgáltatásaik díjszabását. Az elmúlt hetekben több szolgáltató is bejelentette az idei évre vonatkozó, az infláció mértéke alapján számított díjkorrekciót. Ez alapján a Magyar Telekom 15, a Yettel 15,3, a Vodafone pedig 15,4 százalékos drágulásról értesítette ügyfeleit. Az emelések mértékét forintra váltva csekély a különbség a három nagy szolgáltató között, ami havidíjak szintjén ténylegesen akár csak néhány tíz forintos differenciát jelent. A díjkorrekciót a szolgáltatók tavalyi emelésével együttesen vizsgálva ugyanakkor már jelentős a különbség. Két év alatt a Yettel 29,8, a Telekom 29,5, míg a Vodafone 24,79 százalékkal emelte az árait.
Szerző(k): EconomxEz volt az első olyan hónap, amikor 2023 februárja óta emelkedett az éves fogyasztói árindex.
Szerző(k): EconomxAhogy a Vodafone, úgy a Magyar Telekom is inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz március elsejétől.
Szerző(k): Zádori BenceOktóberben az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint az alkoholos italok és dohányáruk is lassuló ütemben drágultak éves összevetésben.
Szerző(k): Horváth TiborA 2007 óta uniós tagállam Bulgária konkrét magyarázat nélkül tolta ki az euróbevezetést. Eredetileg 2024 elején csatlakoztak volna az euróövezethez.
Szerző(k): Hercsel AdélKicsinyítik a gyártók az élelmiszertermékek mennyiségét, így érnek el burkolt áremelést. Az úgynevezett „shrinkflation” vagy magyarul zsugorodási infláció nem újkeletű jelenség válság idején.
Szerző(k): Zádori BenceItthon a jegybanki alapkamat és az infláció is az egekben, közben az eurózónában az alacsonyan tartott kamat mellett képesek voltak csökkenteni a fogyasztóiár-indexet. Mit tanulhatunk a múltból az inflációval, monetáris politikával és a bankszektorral kapcsolatos aktuális kihívások tekintetében – ezeket a kérdéseket járták körbe szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.
Szerző(k): Horváth BalázsAkár egy újabb, több évre szóló bérmegállapodás is napirendre kerülhet az őszi bértárgyalásokon – értesült a Napi.hu. A 2016 és 2022 közötti időszakra megkötött béralkuhoz hasonló megállapodással hosszú távon bebetonozhatja a kormány a reálbérek növekedését, de más eszközökkel is ösztönözheti az állam a fizetések felzárkózását. Pluszpénzre viszont már csak jövőre számíthatnak a munkavállalók.
Szerző(k): Nagy KristófA nemesfém ára egyelőre az enyhe összeomlás felé mutat, az infláció ugyanis csak nem kíván alábbhagyni.
Szerző(k): Hegedűs Szabolcs