Kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak tavaly, és közülük is csak 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt – derül ki a friss adatokból. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren próbálkoztak meg az írásbelivel és a szóbelivel.
Szerző(k): Horváth TiborA korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás, a KRESZ vizsga esetében pedig 25 ezer forint értékhatárig fizetik vissza a húsz év alattiaknak a vizsgadíjat.
Szerző(k): Napi.huFebruár 15-ig adhatják be jelentkezésüket a felsőoktatásba készülő diákok, a ponthatárokat a tervek szerint július 26-án hirdetik majd ki. Megkérdeztünk néhány egyetemet, hogyan változik náluk a felvételi eljárás 2023-ban. A felsőoktatási törvény szerint jelentősebb változások majd 2024-től várhatók.
Szerző(k): Koncsek RitaDecember végén szavazott a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, eszerint a jövőben az egyetemek nagyobb szabadságot kapnak, és maguk dönthetnek arról, hogy melyik diploma esetében írják elő kötelezően a nyelvvizsgát. A lakosság 40 százaléka nem ért egyet a döntéssel, derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szerint hozott rossz döntést a kormány.
Szerző(k): Koncsek RitaA pedagógusoknak és az igazgatóknak minden tanévben túl kell majd esniük ezen, a gyengén teljesítők anyagilag is rosszul járhatnak – derül ki egy Belügyminisztérium által készített koncepcióból.
Szerző(k): Napi.huÁtszabják a felvételi-szabályzatot, gyakorlatilag lehetetlen lesz kibukni a padokból, és érkezik az újabb nyelvvizsga-amnesztia. Lesz változás idén is a felsőoktatásban.
Szerző(k): Hegedűs SzabolcsA parlamentben három tucat döntést hoznak ma meg a képviselők, többek között szavaznak az egészségügyi reformjavaslatról, pedig a Magyar Orvosi Kamara nem támogatta a Takács Péter-féle javaslatcsomagot. Döntenek a felsőoktatási törvény módosításáról is, eszerint a jövőben az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy megkövetelik-e a nyelvvizsgát a diploma kiadásához.
Szerző(k): Koncsek RitaAkkora a lemaradásunk az oktatás területén, hogy a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentése sem tudta ezt figyelmen kívül hagyni. Alacsony a GDP-arányos állami költés, 2019-ben 3,1 százalékot tett ki, míg az uniós átlag 3,9 százalék volt. Nálunk a legalacsonyabb a tanárok fizetése az OECD tag európai uniós országok között. Nem sikerült megállítani a korai iskolaelhagyók számát sem. Egyetemeink pedig nem kerültek be az elit klubokba és a nyelvoktatás területén is van még mit tenni.
Szerző(k): Koncsek RitaMa zajlott a Országgyűlésben vita a felsőoktatással kapcsolatos törvényekről, György László szakállamtitkár azt mondta: a képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat.
Szerző(k): Koncsek Rita