Az amerikai elnöknek alapos oka volt arra, hogy az energiakérdésekkel foglalkozzon - az "államok" északkeleti területein ugyanis a szegényebb családoknak már gondjaik támadtak a fűtőolajszámla kifizetésével is, ezért a törvényhozók több száz millió dollárnyi rendkívüli segélyt szorgalmaznak. Clinton - aki 125 millió dolláros azonnali támogatás átutalásáról döntött - kifejtette, hogy hosszabb távon csak a kőolajpiac egyensúlyának helyreállítása jelenthet megoldást. Mindenki a stabil olajárakban érdekelt, amelyek nem túlságosan magasak, de nem is annyira alacsonyak, hogy túlfogyasztásra ösztönözzenek. Ez utóbbi veszély egyelőre nem fenyeget, hiszen a hét közepén a New York-i tőzsdén (NYMEX) a WTI nyersolaj hordónkénti jegyzése már a 30 dollárt is meghaladta, noha arra a hírre, hogy venezuelai olajipari körökben egy ésszerűbb árakat biztosító piaci mechanizmus szükségességét emlegették, közel 80 centtel visszaesett. Az OPEC-tagországok ugyanis az egy év alatt megháromszorozódó áraknak köszönhetően az elmúlt hónapokban nagy bevételre tettek szert, ez azonban még visszaüthet, ha a magas olajárak miatt a fejlett országok gazdasági növekedése lelassul. Clinton elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén "megcsapolják" az ország 569 millió hordónyira becsült stratégiai nyersolajtartalékát (NAPI Gazdaság, 2000. február 1., 11. oldal), a végső döntés előtt azonban a washingtoni adminisztráció energiaügyi minisztere, Bill Richardson még tárgyal Venezuela, Szaúd-Arábia, Kuvait és Norvégia illetékes vezetőivel. REUTERS