Kína teljes áramszükségletét ki lehetne szolgálni szélerőművekkel 2030-ban, annak ellenére, hogy az akkori fogyasztás a jelenlegi kétszerese lesz - állítja az amerikai Harvard University és a pekingi Tsinghua University közös tanulmányában, amelyet a Science magazin közölt. Az ázsiai ország jelenleg 80 százalékban szénerőművekben termeli meg elektromos energiáját, a szélturbinák aránya mindössze 0,4 százalék. Ugyanakkor Kína az utóbbi energiaforma leggyorsabban növekvő piaca a világon. A kutatók két lépésben próbálták meghatározni a szél segítségével megtermelhető energia mennyiségét. Először leszűkítették a szóba jövő területeket, azaz kizárták például a lakott térségeket, a sűrű erdőségeket és a meredek lejtőket, majd ezt követően azt vizsgálták, hogy az egyes helyeken milyen költséggel telepíthetők és üzemeltethetők a turbinák. Mindezek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a szélre támaszkodva tizennyolcszor annyi áram állítható elő, mint amennyit az ország 2005-ben fogyasztott. A elemzők szerint a szél erejével 2030-ban 0,516 jüanért (7,6 dollárcent) lehetne előállítani az áram egy kilowattóráját. E kalkulációban figyelembe vették, hogy a kínai kormány garantált árat biztosít a szélenergia átvételére a beruházások kezdeti - általában tízéves - periódusában, amivel hozzájárul a magas kezdeti befektetésekhez. A kutatók azt is kiszámolták, milyen arányban járulhatna hozzá a termeléshez a széllel termelt áram, ha a szénerőművek jelenlegi költségén, 0,4 jüan/kilowattórán értékesítenék. Ebben az esetben 2030-ban az igények 23 százalékát lehetne ebből a forrásból előteremteni, ami közel 10 százalékkal csökkentené Kína szén-dioxid-kibocsátását. A kétkedők fő kifogása a tanulmánnyal szemben, hogy nem vesz figyelembe bizonyos költségeket, elsősorban a szélturbinákból hullámzóan érkező áram felvételének problémáját a hálózatba. A kutatók erre azt válaszolják, hogy a kínai elektromosenergia-rendszert mindenképpen korszerűsíteni kell a következő években, aminek része lehet ennek a problémának a megoldása.