A magyar átlagnyugdíj ma nem éri el a havi 140 ezer forintot, mindössze 30 ezer forinttal magasabb, mint a nettó minimálbér és alig több mint fele a Központi Statisztikai Hivatal által számított 260 ezer forintos nettó átlagkeresetnek.

Egy átlagos, egyedül élő nyugdíjasnak 140 ezer forintból kell kigazdálkodnia a rezsit, az élelmiszert és a gyógyszereit és nem biztos, hogy ezen felül marad pénze a kikapcsolódásra, akár évente egyszer egy belföldi utazásra.

Ennyi, nem is elég

A magyarok szerint is nagyon kevés ez a pénz a havi megélhetésre, legalábbis ez derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A válaszadóknak ugyanis mindössze 6 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 150 ezer forint elég lenne a megélhetéshez ha holnaptól nyugdíjba kellene vonulnia.

Nincsenek ugyanakkor komoly elvárásai a relatív többségnek sem, ugyanis az emberek 43 százaléka megelégedne egy 150 ezer és 250 ezer forint közötti összeggel is, míg a 250-350 ezer forintra a válaszadók 32 százalékának van szüksége.

Lényegesen kevesebben, mindössze az emberek 12 százaléka szeretne 350-450 ezer forintot és 7 százaléknyian ennél is többet.

Minél idősebb valaki, annál kisebb igényű

A kutatási eredményekből szépen kirajzolódik, hogy minél idősebb valaki annál kisebbek az igényei a nyugdíjával kapcsolatban vagy éppen a nyugdíjhoz közeledve látja, hogy a több százezres ellátás csak álom.

A 150-250 ezres ellátást a 18-39 éveseknek mindössze 37 százaléka tartja elegendőnek. Ez az arány a 40-59 évesek között már 41 százalék, míg a 60 fölöttiek esetében már 51. Körükben találhatók a közvetlenül nyugdíj előtt állók, akik már egyeztettek a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságával és persze maguk a nyugdíjasok.

A 39 alattiaknak a 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy több mint 450 ezer forintra lenne szüksége a visszavonulása után, a 60 plusszosoknál ez az arány 4 százalék.

Óriási szakadék az iskolai végzettségnél

Egészen megdöbbentő, hogy a megélhetés költségeinél mekkora szakadék tátong a diplomások és az alacsonyabb - közép- vagy alapfokú - végzettségűek között. A Pulzus kutató kérdésére annyira kevés diplomás válaszolta, hogy elég a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíj, hogy fel sem tudta tüntetni őket a grafikonon.

A diplomásoknak mindössze a negyede elégedne meg 250 ezer forintnál kevesebb pénzzel, míg a többeknél ez az arány majdnem 50 százalék. A diplomások ötöde 350-450 ezer forintot kapna és 14 százalékuknak ennél is több kell.

Város-falu ellentét

A kutatásban külön vizsgálták a Budapesten, a megyeszékhelyeken, a városokban és községekben élők preferenciáját, törésvonalat azonban csak a falu-város vonatkozásában találtak.

A községek lakóinak több mint fele megelégszik 150-250 ezer forinttal, máshol ez az arány 40 százalék körüli. A falvakban pedig úgy tűnik teljesen elképzelhetetlen egy 350 ezer forintnál magasabb nyugdíj (5 százalék). A trend egyedül a legmagasabb, 450 ezer forintnál is magasabb ellátásoknál törik meg, ott ugyanis a budapestiek aránya 15 százalék, máshol jóval alacsonyabb.

Nemek közötti egyenlőtlenség

A nyugdíjakkal szembeni elváráson visszatükröződik a nemek közötti bérszakadék is, a nők körében 11 százalékponttal vannak többen azok, akik megelégszenek egy 150-250 ezer forintos ellátással, az ennél magasabb kategóriákban a férfiak vannak többségben.

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"