A pszichológia szerepe a UX tervezésben - Így készíts profittermelő weboldalt

Egyre több döntéshozó eszmél rá a megnövekedett piaci nyomás alatt, hogy kulcsfontosságú kérdésként kell kezelnie vállalata online megjelenését. Abban a környezetben, ahol a legnagyobbak pszichológiai trükkök egész tárházát bevetve mágnesként vonzzák az új ügyfeleket, felmerül a kérdés, hogyan lehet az emberi természetre, gondolkodásra optimalizálni a tartalmainkat. Ha a vállalkozásnak nem sikerül megfelelő időben, megfelelő helyen meggyőznie a célcsoportjait, akkor pénzt veszít, ez ilyen egyszerű. Farkas Flóra, a 7Digits UX dizájn szakemberének vendégcikke a Napi.hu-n.
Napi.hu, 2018. december 10. hétfő, 09:12
Fotó: Shutterstock

Az emberi habitushoz illeszkedő tervezés nem egy misztikus, megfoghatatlan dolog. Ha a vállalkozó tudja, hogy mire kell figyelnie, akkor olyan megoldásokat tud nyújtani az ügyfeleinek, melyek segítik őket céljaik elérésében. Ezzel pedig a vállalkozás céljainak eléréséhez is közelebb kerül: legyen az magasabb konverziós arány, a weboldal visszapattanási arányának csökkentése vagy az online marketing tölcsér optimalizálása.

Bár minden ember más, létezik néhány olyan mintázat a viselkedésükben, amire a vállalkozó támaszkodhat a webes megjelenés tervezése közben. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a felhasználók viselkedéséről, így könnyebb lesz olyan weboldalt készíteni, ami jól konvertál.

#1 A userek nem szeretnek feleslegesen gondolkozni vagy cselekedni

Talán a legfontosabb aranyszabály, melyet nem lehet elégszer ismételni: nem szabad feleslegesen terhelni a látogatót! A hazai tendencia még jelenleg is azt mutatja, hogy a vállalatok jelentős része - és a nekik dolgozó dizájnerek - hajlamosak figyelmen kívül hagyni a weboldaltervezés során a másik felet. Az igazán jól funkcionáló weboldal olyan fókuszpontok köré épül, ami a látogató számára releváns - és nem a vállalatvezető, vagy döntéshozó számára fontosnak tűnő tartalmakból építkezik.

A cél olyan információs architektúra létrehozása, amely pontosan annyi információt nyújt a felhasználónak, amennyit az adott ponton fel tud dolgozni, és csak olyan információt tartalmaz, ami a felhasználót segíti célja elérésében. Ne terheljük a júzert felesleges tartalmakkal, helyette hagyjuk, hogy ő döntse el, mikor, mennyi részletet szeretne látni.

Az, hogy milyen típusú tartalmak kerüljenek az oldalra, nagyban függ a célcsoport természetétől, amiket UX tesztekkel célszerű felmérni a konkrét tervezés előtti időszakban. Ha tudjuk, hogy milyen célcsoportokat célzunk az üzenetekkel, akkor eredményesebben találunk megoldást a problémáikra.

#2 A user is csak egy ember - ne rohanjuk le infókkal

Az internet és az információdömping világában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a látogatóink nemcsak a mi cégünk/szolgáltatásunk/termékünk iránt érdeklődnek. Egy témában több konkurens cég weboldalát is átböngészhetik percek alatt az érdeklődők. De mégis hogyan lehet így érdemi információt kapni?

Ha a második legfontosabb aranyszabályt a tudatunkba véssük, nem is fogunk annyira meglepődni a jelenségen: a felhasználók nagy része nem olvas, hanem szkenneli a szöveget. Folyószövegeket csak akkor olvas el a látogató, ha megbizonyosodott róla, hogy a tartalom releváns számára. Gyorsan elvesztik az érdeklődést, ha hosszú szöveges tartalommal találkoznak, melynek befogadására még nem állnak készen.

A tartalmakat tervezzük könnyen szkennelhetővé és emészthetővé kontrasztos belső címek és rövid, tartalmas szövegdobozok használatával. Kerüljük a mellébeszélést a honlapon, ne bizonygassuk hosszasan, hogy a területünkön a mi cégünk a legjobb, hanem mutassuk be!

#3 Az ember memóriája komplikált dolog

Ne várjuk el a látogatóiktól, hogy mindenre emlékezzenek, amit egyszer már elolvastak az oldalunkon. A rövid távú memóriában egy átlagos ember maximum 7 (+/- 2) információtöredéket tud tárolni (Miller's law), melyek utána vagy törlődnek, vagy elraktározódnak hosszú távú memóriaként.

Tervezzük úgy a weboldalunk folyamatait, hogy ne kelljen a látogatónak folyton visszatekintgetnie: minden header/tag/CTA (call-to-action) szövegezés legyen egyértelmű és kristálytiszta. Többlépcsős folyamat (pl. multi-step form, vagy több oldalas checkout folyamatok) esetén jelöljük az aktuális státuszt, és adjunk meg minden olyan információt, ami feltétlenül szükséges, vagy erősen befolyásolja a folyamat lezárásának eredményét.

#4 A user követ el hibákat

Teszteljük a felhasználók viselkedését az oldalunkon. Meglepő lehet, de olyan fatális hibákat is el tudnak követni egyes userek, melyekre legmerészebb álmainkban sem gondolnánk. Minden olyan ponton, ahol a felhasználó hibázhat, tervezzük meg az oldalunk reakcióját, segítsük a felhasználót a hiba kiküszöbölésében.

Ahhoz, hogy a felhasználó ne érezze magát feszélyezve az oldaladon, tudnia kell könnyen visszavonni a korábbi döntéseit, interakcióit. Például a 404 hibaoldal tervezése alapkövetelmény. Az oldalnak tudnia kell korrigálni az olyan szituációkat is, amelyekről nem is gondolnánk a tervezési fázisban, hogy megtörténhet.

#5 Az ember szereti a megszokottat

Ahogy minden mást is, az online viselkedést is mástól tanulják el az emberek. Idejük nagy részét más weboldalakon töltik, így preferálják, ha a mi vállalkozásunk weboldala is hasonlóan működik, mint azt máshol már megszokhatták, ezt a UX-ben Jacob törvényének nevezzük. Nincsen semmi rossz a dizájnkonvenciók használatában: kombináljuk azokat a megoldásokat, amelyekről tudjuk, hogy jól működik a vállalat profiljába illő tartalmakkal és dizájnnal.

Egy konzisztens dizájnrendszer kialakítása nagy segítséget nyújthat ebben. Alkalmazzunk olyan dizájnmintázatokat, amiket a felhasználók már megtanultak használni az internetes tevékenységük során, így nem kell újra tanulniuk a weboldal használatát. A konzisztens megjelenésre jó példa, hogy ha mondjuk az elsődleges CTA-nk színe zöld, és a szöveg rajta "Regisztrálok!", akkor minden gomb, ami ugyanoda mutat, rendelkezzen ugyanazokkal az attribútumokkal!

#6 A felhasználó figyelmének felkeltése

Az emberi agy arra emlékszik leginkább, ami valamilyen módon felkelti a figyelmét, eltér az átlag halmazától. Az elmélet jól használható CTA-tervezésnél, vagy bármilyen számunkra fontos tartalomnál. Mi a cél? Legyenek annyira karakteresek és vizuálisan vonzók a konverziót irányzó tartalmaink, hogy előidézzék a kattintás kényszerét a felhasználóban.

Élénk színekkel, nagy kontrasztokkal és izgalmas fontválasztással sokat tehetünk azért, hogy ne csak igényes legyen a weboldalunk megjelenítése, hanem el is érje a látogató ingerküszöbét. A technika alkalmazható minimál vagy elegáns aloldalaknál is, egy UX dizájnban jártas szakember meg tudja találni az arany középutat az igényesség és az igazán megkapó vizuális tartalmak között.

#7 Sóvárgás az információ után

Az ember agya arra van beprogramozva, hogy tanuljon. Viszont információéhsége jóval nagyobb annál, mint amennyit az agy egy adott idő alatt fel tud dolgozni. Ha sok felesleges trigerrel bombázzuk meg, az feszültséget okoz. Az pedig türelmetlenséget, végül csalódást és negatív kritikát eredményez, és persze az ajánlás hiányát.

Adjunk meg számára minden olyan információt és megoldást, mely azt érezteti vele, hogy nála van a kontroll. Ha úgy érzi a felhasználó, hogy kezében a gyeplő, és nem kell azzal foglalkoznia, hogy éppen mi történik körülötte, akkor könnyebben hozza meg az előtte álló döntéseket.

#+1 A felhasználók "mental model"-je

Az emberek mental modeljének nevezzük a UX-ben, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen előképzettsége, előzetes elvárása és elképzelése van a felhasználóknak a termékünkkel való interakció közben, annak működésével kapcsolatban. Sok mindentől függ ez a szellemi állapot: például előzetes ajánlások, a termékkel történő első interakció élménye, vagy hasonló termékekkel való előző találkozások mind-mind befolyásolják a felhasználóban kialakult képet, így az minden felhasználónál más és más.

Ezzel szemben a dizájner mental modeljét "conceptual modelnek" is szokás nevezni. A conceptual model a termék tényleges működési mechanizmusának logikáját takarja. Akkor van probléma, amikor a felhasználók mental modelje és a tényleges conceptual model között nagy a szakadék. Ezt a jelenséget csak alapos tervezéssel és teszteléssel lehet kiküszöbölni. Egyrészt a már fent említett Jacob törvényének alkalmazása csökkentheti a szakadékot, másrészt megfelelő UX tesztekkel felmérhető a felhasználók tényleges tudása és elvárása.

Zárógondolatok

A fenti pontok figyelembevételével szűkíthetjük, és akár be is temethetjük a szakadékot a vállalat üzleti céljai és a felhasználó gondolkodásmódja között, ha online tervezésre kerül sor. Fel kell tudnunk mérni, hogy ha ezek az elvárások egy bizonyos ponton nem találkoznak, akkor a vállalat és a potenciális ügyfél/vásárló is rosszul járhat. A cél, hogy olyan weboldalunk legyen, amely mind dizájn, mind UX szempontból maximálisan a sikeres együttműködés létrejöttéért készült.

Szerző: Farkas Flóra, UX dizájn szakember, 7Digits

HOZZÁSZÓLÁSOK