A részvényes mindenekelőtt köteles a részvénytársaság számára annak a cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy éven belül a társaság alapító okiratában vagy alapszabályában meghatározottak szerint az igazgatóság felhívására a részvényének teljes névértékét - illetve ha a kibocsátási érték attól eltér, akkor a kibocsátási értéket - teljes egészében befizetni. Az igazgatóság - ha nyilvánosan működő részvénytársaságról van szó - a társaság közleményeinek közzétételére megjelölt hirdetményi lapban köteles közzétenni a befizetés határidejét és módját. Itt jegyzem meg, hogy ha valaki nyilvánosan működő részvénytársaságban jelentősebb részesedéssel bír és a részvényei nem névre szólóak, úgy célszerű a társaság hirdetményi lapját folyamatosan áttekintenie, hiszen a társaság közleményeit, hirdetményeit ezúton tudhatja meg. A részvényes alapvető érdeke - ha a társaság szervezeti tevékenységében is kívánja érdekét érvényesíteni - a társaság hirdetményeinek figyelemmel kísérése és jogai érvényesítése érdekében a közgyűlésen való részvétel. A befizetési kötelezettségnek egyébként határidő előtt is eleget lehet tenni. Ha a részvényes a társaságnak nem pénzbeli hozzájárulást juttat, úgy ennek rendelkezésre bocsátására még szigorúbb szabály vonatkozik. A nem pénzbeli hozzájárulást - apportot - a részvénytársaság számára a részvényes a társaság cégbejegyzési kérelmének az illetékes cégbírósághoz való benyújtásáig köteles szolgáltatni, tehát a cégbejegyzési kérelemben a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának tényéről mint megtörténtről kell nyilatkoznia a társaságnak. E két kötelezettség alól a részvényes - eltekintve attól az esettől a befizetési kötelezettség vonatkozásában, ha a társaság időközben alaptőke-leszállítást hajtott végre - nem mentesíthető. Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha a részvényes elmulasztja a befizetési kötelezettséget. Ez esetben a társaság ügyvezetése 30 napos határidő kitűzésével felhívja a részvényest a teljesítésre azzal, hogy a felhívásban utal arra is, hogy annak elmulasztása esetén a tagsági jogviszony megszűnik. Amennyiben ez a határidő eredménytelenül telik le, úgy az annak lejártát követő napon a részvényes részvényesi jogait elveszíti. A társaság ügyvezetése erről a tagot írásban - illetőleg bemutatóra szóló részvény esetében hirdetményben - köteles értesíteni. Ha a részvényes részvényesi joga ekképp szűnik meg, úgy mód van arra, hogy helyette harmadik személy a teljesítési kötelezettséget átvállalja, illetve ennek híján a társaság a részvényes által vállalt, de nem teljesített vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően köteles a társaság alaptőkéjét leszállítani. Ez esetben a késedelembe esett részvényest az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás értéke csak akkor illeti meg, ha a helyébe lépő részvényes a vagyoni hozzájárulását a részvénytársasággal szemben teljesíti, illetve ha ennek híján a társaság az alaptőke-leszállítást végrehajtotta. Fontos és érdemes tehát a határidőket figyelemmel kísérni és betartani, hiszen a mulasztásnak jelentős következményei lehetnek a feledékeny részvényes kárára. MÉSZÁROS ISTVÁN SÁNDOR ÜGYVÉD